133124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kiedzhető fémrészek, kiváltképen könnyűfémből való fémrészek folytonos üzemű lágyítóízzítására
Megjelent 1944. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIEOSAG SZABADALMI LEÍRÁS 133124, szám. XVI/d. osztály. — J—4514. alapszám. Eljárás és berendezés kiedzhető fémrészek, kiváltképen könnyűfémből való fémrészek folytonos üzemű lágyítóizzítására. Otto Junker cég Lammersdorf über Aachen-ban A bejelentés napja: 1942. évi június 30. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi szeptember hó 16. Kiedzhető könnyűfémből való részek lágyítóízzításához a hevített anyag lehűtését akként kell vezetni, hogy káros, .utólagos kiedzési folyamatokat elhárítsunk. Az ilyen 5 izzítási anyagnak hideg levegővel valókifuvatása, amint ezt megállapították, nem valósítható meg. Hogy a iágyítóizzítást követő lehűtés során utólagos kiedzéseket elhárítsanak, javasolták már az izzítókemen-10 céhez hosszú, részben szigetelt hűtőövezetek csatlakoztatását, amelyekben az íz zítási anyag igen lassan hűl le. Ennek az eljárásnak mindenekelőtt az a hátránya, hogy az ilyen kemencék aránytalanul nagy 15 hosszúságot igényelnek, különösen akkor, ha nagyobb hosszúságú fémrészekről, pl. csövekről, van szó, .amelyeket a kemencén hosszirányban vezetnek keresztül. Egy másik ismert eljárás szerint kiedz-20 he tő könnyűfémből való részeket rakásban izzítanak és ehhez csatlakozóan, — sőt esetleg süveggel való lefedést is alkalmazva — lehűtenek. Ennél ,az eljárásnál igen hosszú' lehülési-időtartamok adódnak, ami 25 az anyag feldolgozásának idejét hátrányosan megnöveli. , A találmány eljárás és berendezés kiedzhető fémötvözetekből álló fémrészeknek folytonos üzemű •kemencében való Já-30 gyítóizzítására és a találmány szerinti eljárást aiz jellemzi, hogy a lágyílóizzításhoz csatlakozóan lépcsőzetes hűtési alkalmazunk gáznemű hűtőközegnek az anyag továbbítási irányához képest h arán fosán 35 keringő és az említett irányba)) egymásután kapcsolt áramai segélyével, -emellett ezeket az áramokat beiktatott hőcserélők révén, az illető ötvözetben izzított anyaghoz képest oly kis hőmérséldctkülönhjségre szabályozzuk be, hogy ezzel káros ulóla- 40 gos kiedzéseket elhárítunk. Az izzítási anyaghoz képest tervszerűen kicsiny hőniérséklelkülönbségű hűtőközeg alkalmazása első pillantásra hőgazdatsági szempontból hátrányosnak látszik, ezt 45 azonban a találmány tudatosan számításba veszi, mert ilyen módon, különösén a keringő hűtőközegáramokat- nagy sebességekkel alkalmazva, sikerül az izzítási anyag »vezérelt« lehűlése aránylag kicsiny hösz- 50 szúságú kemencében és viszonylag rövid idő alatt. A hűtőközeg árama és az izzításianyag között kicsiny hőmérsékletkülönbség beiartása 'ugyanis megállapításaink szerint a íágyílóizdtásjak alávetett sze kezeti 55 anyag utó.agós kiedzésdt megakadályozza. Az jiíyen kemence üzembe helyezésekor mindenekélőtt a tulajdonképeni Iágyítóizzítást végző teret, mely célszerűen egymásután kapcsolt több övezetből áll, hozzuk 60 a szükséges hőmérséklete, majd az egy es ötvözetekben., a hűtőközeg áramait a megfelelő hőmérsékletekre előhevítjük. Mivel a kemence üzeme során a hűtőközeg keringő áramai az izzítísi. anyagtól át- 63 vett hőt egészben vagy részbej) átadják a megfc'elően kialakított (nem szigetelt) kemencei'a'-aknak és esetleg az izzítási anyagot továbbító szerv, pl. szállító lánc, visz-''' szaSuló szárának is, az egves övezeteknek1 70
