133121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid előállítására

Megjelent 1944. éri szeptember hó 15-én. MlffTAl riEÁLII >SS9l SZAB ADA LSI BHÓMő SZABADALMI LEIRAS 133121. szám IV/h/1. osztály. — W—7284. alapszám. Eljárás vinilklorid előállítására. Weichherz József oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi június hó 1. Ismeretes, hogy acetilén és sósav gáz­elegyéből vinilklorid keletkezik, ha meg­felelő katalizátort használunk és a reak­ciót 160 -200°-nál eszközöljük'.MiJrt e célra 5 alkalmas katalizátor eddig főleg a merku­riklorid vagy rézklorid volt ismeretes E .fémkloridok hátránya, hogy nagyon érzékenyek az acetilénben levő katalizátor­mérgekkel szemben és rövid az éleliarta.-10 inuk. Már rövid használat után csökken a hatásuk, néhány nap múlva pedig teljesen hatástalanok. Ilyen tulajdonságai a fém­kloridos katalizátoroknak nagyon megnehe­zítik a vinilkloridnak folytonos üzemben 15 történő előállítását. Fenti katalizátorok ezenfelül nem akadályozzák meg, hogy ne képződjön jelentős mennyiségű elilénriiklo­rid, mint melléktermék. Ugy találtuk, hogy mindezen hátrányo-20 kai megtudjuk szüntetni, lia katalizátor­ként a fémkloridok helyett fluoridokal vagy szilikofluoridokat, illetve ezek keverékét liasználjuk. A tapasztalat azt mutatta, hogy a réz, higany, cink és kadmium fluoridjai 25 vágy szilikofluoridjai a katalizátormérgek­kel szemben kevésbbé érzékenyek, élettar­tamuk lényegesen hosszabb. A fluoridoÜ csak egy hét múlva kezdenek kimerülni, a szilikofluoridok pedig egy havi élettariam-30 mai is rendelkeznek. Azonkívül pedig meg­akadályozzák az etüendiklorid képződiését. x\z alkáli és földalkáU fémek fluoridjai azonban ;a. találmány céljaira nem alkal­masak. 35 Célszerűnek találtuk továbbá az új kata­lizátorokat nagyfelületű anyagra, pl. ak­tiv szénre, szili ka gél re, horzs ikőro, stb. le­csapva alkalmazni. A találmány szerinti katalizá'orok hasz­nálatánál az is kiderült, hogy nemcsak gáz- 40 fázisban keletkezik vinilklorid, hanem ak­kor is, ha a katalizátorokat tisztán, vágj nagyfelületű anyagra lecsapva tömény só­savban szuszpendáljuk, illetve qldjiík és •a szuszpenzión vagy oldaton át az aceti- 45 lénl finoman elosztva, wő'i keverés köz­ben átvezetjük. A sósav pótlására állan­dóan vagy szakaszosan sósavat vezetünk be, esetleg ,az elhasznált sósav-katalizátor keveréket fokozatosan eltávolítjuk a reak- 50 ciós térből és friss sósav-katalizátor keve­réket vezetünk- be. Ilyinődon a találmány lehetővé teszi a vinilkloridnak oldalban' vagy szuszpenzióban való előállítását is. A reakció hőfoka célszerűen 70 C° felett S5 van, bár a vinilklorid képződése már szo­bahőmérsékleten megindul. Egészen 200 C°-ig terjedő hőfokot, esetleg nyomást is, alkalmazhatunk. A vinilklorid képződése majdnem elméleti értéket ér el 60 A találmány jobb megértése végett az alábbi példákat adjuk meg: 1. példa. 3P/O hlganyfluoridot tartalmazó szilika­gélen 150 C°-on acilelennek és a sósavgáz- $5 nak' egyenlő térfogatú keverékét vezetjük át. A távozó gázalakú reakciós terméket a változatlan sósav eltávolítására vízzel mossuk, majd a vízgőzök eltávolítására klórkálciummal szárítjuk és végül a vi- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom