133111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjéből való fonalak, szalagok és filmek oldhatatlanná tételére és keményítésére

Megjelent 1944. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133111. szám. XIV/a/1. (XIV/e., W/h/l.) .osztály. — S-18990. alapszám. Eljárás fehérjéből való fonalak, szalagok ésfilmek oldhatatlanná tételére és keményítésére. Dr. Signer Rudolf egyetemi tanár, Bern (Svájc). A bejelentés napja: 1942. évi május hó 5. — Svájci elsőbbsége: 1939. szeptember hó (A «20/1940. M E sz rendeM alapján.) A találmány eljárás szálak, fonalak, szalagok és filmek oldhatatlanná télelére és keményíLésére, melyeket '.globulin- típushoz tartozó fehérjék, iőleg kazein vizes olda-5 tóból keményítőszerek alkalmazásával készítenek. A találmányt ,az jellemzi, hogy a keményítendő létszárazalakzatüt a keményílőszer behatása alatt iolyékony víz vagy vizes folyadék érintkezésétől lázárjuk. 10 A , fehérjékből, főleg kazeinből készüli műfonalakiiál szokásos keményíteni (eljárás szerint a nedves fonáskor kapott fonalai; vizes formaídehidoldattal kezelik. Ismeretes, hogy az ily módon fonott szálaknak 15 elégtelen szilárdsági tulajdonságaik és főleg igen rossz nedvesszilárdsága van. Aleglepetéssel állapítottuk meg, hogy fonalak, szalagok és filmek nyerhetők, melyek nedves szilárdsága az ismert eljárások 2ö szerint előállítható termékekét jelentősen túlhaladja, ha a keményí lőszerekkel, lehát pl. aldehidekkel, mint formaldehiddel, a víz lehető legmesszebbmenő kizárásával «.szárított Vagy legalábbis a iduzzadás meg-25 szüntéiig szárított fonalakra vagy filmekre hatnak. Ilymódon Csökkentett duzzadási képességű termékeket kapunk és ennek folytán a 'nedvesítésnél kisebb szilárdságcsökkje-30 nést. A találmány szerint a következő módon járunk el: . • A pl. lúgos íkazeinoldatból nyert szárazon fonott fonalakat légszárazon formal-35 ílehid tartalrhú atmoszférába vezetjük. A teljes reakcióhoz többnyire több óra szükséges. A behatást közöiiiséges vagy magasabb hőfokon végezzük. Ezután a fonalakat lúgtarlalmuklól vízzel vagy alkalmas fürdőkkel (többnyire savas fürdőikkel) 40 szabadítjuk meg. ; A száraz fonó eljárással készített fehérjerostokat először semlegíjsíthetjük,. kíimoshatjuk, azután száríthatjuk is, továbbá amint fent leírtuk, formaldchiflgőzzel 45 keményíthetjük. A nedves fonó eljárással kapcsolatban is alkalmazható a keményítő eljárás, ha a rostokat, formaldehidgőzzel való keményítés előtt, megszárítjuk. , 50 A vizes oldatok elkerülése végett nem szükséges a keményítésnél okvetlen gázalakú keményítőszierek|kel dolgozni, .hanem lehet ezeket folyékonyan is alkalmazni. Egy további kiviteli lehetőség szerint a 55 keményítő-anyagot nem vizes oldat alakjában alkalmazzuk. Ennél a felhasznált oldószernek nem szabad a íehérjeroslok jelentős duzzadását okoznia- Ezért főleg .szerves oldószerek, mint alacsony alkoho- 60 lok, éterek, ketonok, eszjterek stb. jönnek számításba. Ezen aldehidoldatoknak nem kell teljesen vízmenteseknek Jenniök, ha a fehérje-duzzadása tekintetében fent felállított feltételnek megfelelnek. 65 A vizes, duzzasztó keményítőfürdő elkerülésére egy további lehetőség abban yan, hogy a fonóoldathoz oly anyagokat adunk, melyek magasabb hőfoknál ,pl. aldehid leválasztása közben széteisnek, úgyhogy a 70