133103. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kórós növények rostanyagának mechanikus feltárására

Megjelent 1944. évi szeptember 1-én. MAG TAR KIRÁLYI (|fóM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133103. szám. XIV/a/1. osztály. — M—12367. alapszám. Berendezés kórós növények rostanyagának mechanikus feltárására. Mátyás Emii igazgató, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi július hó 4. Pótszabadalom a 129S87 sz. törzsszabadalomhoz. A 129387. lajstromszámú szabadalom le­írása és az ahhoz tartozó 1267.16. lajstrom­számú törzsszabadalom leírása kórós nö­vények rost-anyagának mechanikus fellá-5 rására vonatkozó berendezéseket ismertet­nek. E berendezések lényege egymás mö­gött elrendezett több aprítjókészülék, me­lyek közül az első a szárakat rövid dara­bokra vágja, míg a második az elvágott 10 szárdarabokat nyomó, hajlító és zuző igénybevételekkel széttépi, míg további ap­rí tó-készülékek a s/ár eillulózafeldolgozás­ra alkalmas részeit tárják fel. A fentemlített 129387. számú szabadalmi 15 leírásban ismertetett berendezésnél az em­lített két aprítóberendezés között az anya­got fajsúly szerint széllel fajtázzák és evégből a két aprítókészülék között fajtá­zó szellőző van elrendezve. A második ap-20 rítákészülékről lekerülő anyagot a gép hossza mentén elrendezett szállítócsiga clezintegrátorba vezeti, amely az ismert megoldásnál a gép egyik oldalán, a fent­említett két aprítókészülék közös burkoló 25 házán kívül van elrendezve., A gép üzemében kitűnt, hogy az egyes aprítókészülékek és a deziníegrátor nehe­zen hozhatók azonos teljesítményre, mi­mellett a berendezésnek mégis a szállítást 30 megnehezítő súlya és méretei vannak és az anyagnak a dezintegrátorba valói szállítá­sához külön szállítóeszköz szükséges. A találmány célja a 129387. számú ma­gyar szabadalmi leírásban ismertetelt he-35 rendezés tökéletesítése. A különböző aprí­tóikészüiékek teljesítményének jobb össz­hangbahozatala és ennek dacára a gép méreteinek csökkentése végett a megmun­kált anyag haladási irányát tekintve há­rom aprítókészüléket közvetlenül egymás 40 mögött rendeztünk el, melyek közül az első a szárakat hosszirányban rövidebb dara­bokra aprítja és egyben a szárat leveles részeitől megszabadítja, a második az ap­rított szárrészeket zúzza és a harmadik 45 a zúzott anyagot mechanikusan' oly mér­tékben tárja fel, hogy a cellulózafeldolgo­zásra alkalmas részek az erre alkalmat­lan részektől faj Lázassal elkülöníthetők. A találmány értelmében iaz eddig az első és 50 a második aprítókészülék között levő szel­lőzőt az első laprítókészülék tengelyeit egy­mással párhuzamosan rendeztük el, mime]­lett az egyei api íl»készülékek tengelymeuti hosszai egymással gyakorlatilag egyenlők. 55 A három aprí tó készüléknek közvetlenül egymás mögött való elrendezése alatt az értendő, hogy két-két szomszédos aprító,­készülék között nincs további közbeiktatott készülék, nevezetesen nincs az első és má- 60 sodik aprítókészülék közölt szellőző és a má­sodik és harmadik aprítókészülék között nincs külön szállító eszköz, pl. a törzlsszaba:­ttalom szerinti szállítócsiga, hanem> a meg­munkál! anyag az egyik aprítókészülékröl 65 szél vagy önsúlya következtében közvetle­nül a következő yprítókészülékbe .jut. Az egyes aprítókészülékek gsjya korlati lag azonos tengelymenti hossza pedig biztosítja azt,hogy az egyik aprítókészülékröl lekerülő anya- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom