133066. lajstromszámú szabadalom • Gáz- és gőzelnyelető eljárás

4 133066 hőmérséklet adszorpciós izotermái közötti külömbségnek felel meg. Az utántöltő szakasz mögött az I és II részáramok egyesülnek és az expandáltató 5 gépbe jutnak, ahol a kompresszorberendezésnek energiát leadva és a teljes gázmenynyiség lehűlésé közben expandálnak. Az így kapott,hideget a W hőkicserélőben a II gázáramnak adjuk át. A II- gázárammal 19 tmielőtt azt a (berendezést elhagyja, !az elnyelt gáz leadása végett felhevített D elnyeletőt hűtjük. L Ezzel egyidejűleg elérjük, hogy az elnyelető a világítógáz psszelevőivei töltődik 15 fel, melyeket a következő szakaszban bevezetett friss gáz kiszorít. Ekkor jelentéktelen hőváltozás mutatkozik, mivel az etilén adszorpciós hője a kiszorított gáz deszorpciós hidegét gyakorlatilag kiegyen-20 Üti- i . ' • r Az einyeletendő .gáztól mentes maradékgáznak az^myeletőiliűtéséhez való felhasználása természetesen >az expandáltató gép előtti körfolyamatban is lehetséges, amely 25 elé vízhűtőt kell iktatni- Ezzel a kapcsolással azt érjük el, hogy az elnyeleíendő gáztól már mentes gáz adszorpciós meleget vesz Jel, amelyet egyébként hűtéssel kellene eltávolítani. Ha ,pé!dául világító-30 gázzal dolgozunk, amelyből etilént kell eltávolítani, akkor a I) elnyeletőben hűtés megy végbe és a metán elnyeletődik. Ha ezután az elnyeletőt újból elnyeleíendő gázt tartalmazó gázkörfolyamba iktatjuk', 35 a metán nagyobb hőíejlődés nélkül kiszorul és az etilén eÍnyeletődik. Az eljárásnak tehát az az előnye van, hogy bár az egész gáztömeg hideget létesít, ennek a hidegnek a kezelendő gáz csak egy részét, például 40 csak- a bevezetett gáz felét kell lehűtenie. Ennek megfelelően a találmány szerinti módosításokkal ugyanazon lenergiafogyasztás mellett •,lényegesen alacsonyabb hőmérsékletekhez jutunk és kisebb készülékek-45 ben nagyobb járulékos töltéssel dolgozhatunk, i További előnyt érhetünk el, ha az eljárás nyomás alatt c'olgoző szakaszát cszfjuk fokozatokra, amint ezt ,a 4. ábrán vázlatosan 50 szemléltettük. Ennél az eljárásnál az első szakaszban, például 3 atmoszféra túlnyomáson és a hűtővíz hőmérsékletén dolgozunk, majd a íáárahife'él lealáztatjuk és 3 atmoszféra túlnyomásról 8 atmoszféra túlnyo-55 másra sűrítjük, úgy hogy az utólagos feltöltésnél az előzetes feltöltéssel szemben nem csupán alacsonyabb hőmérsékleten, hanem fokozotabb nyomáson is dolgozunk. Az eljárást (természetesen oly módon is foganatosíthatjuk^ hogy piár iaz I részára-i 60 mot is lehűtjük, azonban célszerűen nem olyan alacsony hőmérsékletre, mint a II réiszáramot, mellyel az elnyeletőt utólagosan töltjük fel. Célszerű továbbá, ha az eljárási folyamatot nem két, hanem há- 65 rom vagy négy szakaszra osztjuk. Az önmagában ismert gázzal dolgozó hűtőrendszer alkalmazása következtében, a 'találmány szerinti eljárással elérhető meglepően nagy járulékos feltöltés foly- 70 tán az elnyelt jgázt az elnyeletőből önmagában ismert módon a nyomáscsökkentésével is kihajthatjuk. Az utólagos feltöltéssel .telje;öcn feltöltött ^elnyeletőből ugyanis, az elnyelető expandáltatájsa után járulékosan betöltött gázt közönséges nyomásra való 75 cxpandáliatással. és ,czt követő evakuálással, beépített fűtőrendszerekkel való melegítés közben ^az aktivszénből gyorsan és könnyen eltávolíthatjuk. Az elnyeletőt az elnyeletőszerbe ágyazott csőkigyókkal vagy 80 egyéb hőkicserélő; elemekkel melegítjük fel, úgy hogy ezzel a gazdaságosság járulékos fokozását és a készülékek jobb kihasználását érjük el. Mint az 5. ábrán feltüntettük; a három elnyeletőtartányba, vagyis az x §5 elnyeletőbe, y utóelnyeletőbe és a kiürítés alatt álló z elnyeletőbe épített H csőkígyókat mindenkor úgy kapcsoljuk, hogy a meleghordozó -folyadék, mely célszerűen a befagyás elkerülése ivégett metanol, az 90 előtoltés alatt álló elnyeletőben elért nagy hőmérsékletet a kiürítés alatt álló tartánynak adja át és azt felfűti, miközben önmaga lehűl , Ebből az elyneletőből a ímetanol a körfolyamat végén 95 az utólagos feltöltés alatt álló elnyelető csőkígyóin áramol át, amikoris a kiürítés alatt álló edényben az expandál ás közben keletkezett hideget az utólagos feltöltés alatt álló elnyeletőben újból hasznosítjuk. 100 Ha az expandáltató gépet kétszakaszosain működtetjük, a két szakaiszközt hideget vételezhetünk, melyet például gáz cseppfolyósításához vagy szelektív szétválasztásához használhatunk. 1 105 Oly esetekben, 'amikor az elnyeleíendő gázt, például etilént nem kívánjuk teljesen elkülöníteni, .hanem csupán feldúsítani, az elnyelőtök kiürítéséhez szükséges meleget a kompressziós melegből vételez- no hetjük. Ekkor a 6. ábrán feltüntetett módon a B elnyeletőben benzolmentesített, T szárítóban szárított és végül a P komprész-