132986. lajstromszámú szabadalom • Egér, vagy patkányfogó
Megjeleni 1914 évi augusztus hó 1-iéii. M a r. V A ff KI R k I VI tM&fl S7.ABAnAI.Ml BIRÁSÁ& SZABADALMI LEÍRÁS 132986.1 szám. X/e. (XVUl/b.) osztály. — L—8793, alapszám. Egér- vagy patkányfogó. Laczay Lajos gépész, Kaszaper (Csanád m.). A bejelentés napja: 1942. évi május hó 26. Egerek, patkányok és hasonló kártevők pusztítására már számos egér- és patkányfogó váll ismeretessé. A találmány, az eddig ismert szerkezetekkel szemben, egy-5 reszt azzal tűnik ki, hogy működésbe hozatala a mcgí'ogandó állat rágcsáló természetén alaipszik és ennélfogva nem fordulhat elő, hogy valamely más állatot, különösképeu pedig kis gyermeket megsért-10 sen; másrészt a megfogott állatot azonnal) megöli úgy, hogy aiem következik be a többi kárlevő elriasztása a nyivákoJás miatt. Azonkívül a megölt állal testének nagyobb része a lógón kívül marad és így ez utóbbi 15 az ál al után . nem válik bűzössé. A fogó tehát a tetem eltávolítása után ismét, azonnal üzembe helyezhető. A találmány szerinti, fogó, lényegében, egyik végén halároll, előnyösen körkereszt-20 meíszelű csatorna, melybe .való behatolást az állat számára a csatornában elhelyezett csalétek leszi 'kívánatossá. Mikor azonban az állat a csatornába hatolni törekszik, rágcsálható akadályra, pl. a csatornát ke-25 reszlező zsinegekre talál Az állat rágcsáló tevékenysége folytán már most az akadályban folytonossági hiány 'áll elő azaz a zsineg elszakad és ennek eredményekép'cn a fogónali az, a szerve, amely az állat meg-30 fogását végző szerveket működteti ,— pl. zsineggel megfeszíielt rúgó : — felszabadul, ami az állatnak' nyaka táján való megfogását vonja maga után. A mellékeli rajz a találmány példaképéül 35 kiviteli alakját tünteti fel és pedig az 1. ábrán hosszmetszetben, ímíg a 2. ábra ugyané kiviteli alak három állat megfogására alkalmas változatának rész ben eíülnézete, részben az 1. ábra A—A vonala részben az 1. ábra B—B vonala 40 mentén veit metszete. A bemutatott foganatosítási példában az előnyösen fából való (a) tömbnek (b) furata van, melyben a (c; csalétket, pl. lisztet vágy kukoricadarátilielyezzünk el. A'(b) 45 csatornának nyitott végét, abban a mélységben, amely a megfogandó állat normális fej hosszát már meghaladja, (d) »furatokban vezetett és rugalmas (e) huzal révén feszített, összekötés folytán zárt (f) zsineg-50 gyűrű szálai keresztezik. Az (e) huzal egyik vége az (a) tömbben van megerősítve, másik vége pedig ,szemmé van kialakítva 'és ez utóbbin az ;(a) lomb (g) hasitékában elhelyezkedő, célszerűen fémhuzalból készült 55 (h) hurok függ. Az x(e) huzalnak a (h) hurkot hordozó, szabad vége, a huzalból kialakított egymenelű (ex ) rúgó hatására, emelkedni törekszik, amiben azonban az (f) zsineggyűrű akadályozza. A (g) hasiték a 60 (b) csatornái, előnyösen, oly helyen keresztezi, amely az (f) zsineggyűrűtől az állat fej hosszának megfelelői távolságban van úgy, hogy a (h) hurok, amelynek belső átmérője a (b) csatorna bel világát — cél- 60 szerűen — meghaladja, éppen a behatolni kívánó állat nyakát fogja körül, ha a rúgó feszítése megszűnik. Nyilvánvaló tehát, hogy az (eL ) rúgó feszítése mellett lehúzott helyzetben (1. ábra) tartolt (e) huzal azon- 70
