132911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viszkózus fonóoldatokhoz alkalmas sejtanyag előállítására pentozándús nyersanyagokból

13291 1.

3

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Az elemzés eredménye: alfacelhilózatartalom 97%, fagumi 0,99 o/o, hamu 0,19%, ' polimerizációs fok 730.

A kapott alfacellulózatartalomból számítva, hasznosítható hozamként £71. 0,97 = 2(53 kg alfacellulóza adódik.

A víztől lehetőleg mentesített anyagot fe’aprítjuk és közvetlenül viszkózusoldattá dolgozzuk fel. Az előállított oldat 30 mp viszkozitású, a szűrőteljesítmény pedig átlagban 300 l/m2/óra. Ez az átlátszó, méz(szerű oldat kifogástalanul volt sejtgyapottá fonható és szájnyílás-eldugulás alig fordult elő, A fonal zavar nélkül 85o/o-ig nyújtható. A kész, fehérítetlen nyersgyapot kellemes hatású fehérségével tűnik ki.

Ha a leírt munkamódot annyiban megváltoztatjuk, hogy a savas előkezelést elhagyjuk, akkor a következő jelentős különbségek adódnak:

Hogy ugyanazt a fehérítési fokot elérjük, 16—20 kg aktív klór helyett 30 -35 kg kell. A hozam ugyan száraz szalmára számítva, 322 kg, de az elemzés eredménye csak

alfacellulóza-tarlalom 87o/o, fagumi /• 10—11 %,

hamu 0,^5% e$s|

a

polimerizációs fok : 900.

Ezekből 322 . 0„87 = 280 kg alfacellulózatartalom adódik. Ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen cellulózát nemesíteni kell,; melynek során további veszteségek állnak elő, akkor — az erre kapott 0,9 tapasztalati tényező figyelembe vételével — a hasznos hozam “280 . 0,|9 = 252 kg alfacellulóza 1 mért viszkozitás 25 mp. volt, a szűrési teljesítmény pedig a 30 mp-hez viszonyítva kisebb viszkozitás ellenére csak kb. 100 1 m2/óra. Az ilyen oldatot a szájnyílások gyakori ellömődése miatt nehéz feldolgozni.

2. példa;

1000 kg tökéletesen száraz szalmái főzőkazánban kb. 2800 'liter 0,5%-os kénsavval 130° hőmérsékleten és 1,5 atm túlnyomáson kezeljük. 4 óráig tarló behatási időtartam után a folyamatot megszakítjuk. A további feldolgozás az U. példa szerint történik csak azzal a különbséggel, hogy a feltárt anyagot nem fehérítettük.

A hozam 281 kg cellulóza volt-Az elemzes eredménye: alfacellulóza tar55

talom 94.3%

fagumi 2.3%

hamu 0.45%

polimerizációs fok : 850.

Ily kép 281 . 0.943 = 265 kg hasznos alfacellulóza adódik. Ezeket az eredményeket összehasonlítva fehérítés és savanyú előkezelés nélkül előállított anyagéval:

a savas előkezelés nélkül kapott anyagnál a hozam 325 kg.

Az elemzés eredménye:

60

65

alfacellulóza-tarlalom 84—85%,

fagumi (13.5%,

hamu 2.5%,

polimerizációs fok: 1300

70

Ebből ugyan 273 kg alfaeellulóza-hozam adódik, azonban az ilyen anyag hasznavehetetlen. A belőle készített viszkóza nem szűrhető.

Az adatok egybevetéséből kitűnik, hogy 75 a savanyúi előkészítés jelentékenyen növeli az alfaoellulóza-lartalmat és számottevően csökkenti a fagumi- és a hamu tartalmat. A szürőteliesítmény egészen a 3—4 szereséig nő. Az ellenálló cellulózahoza- 80 ma 4.2%-kal nagyobb.

3. példa;

750 kg abszolút száraz szalmának megfelelő 850 kg légszáraz szalmát 7000 liter víz és 19.25 liter ipari kénsav (sűrűség 85 1.84, kénsav töménység 0.48 súlyszázalék) keverékében saválló zárt edényben a lehelő leggyorsabban 130°-ra melegítünk és 3 órán át ezt a hőmérsékletet fenntartjuk.

A nyomás megszüntetése után az elöke- 90 zeit szalmát

elkülönítjük a hidrolizáló savtól, vízzel kimossuk és a vizet kb. 60% víztartalomig kinyomjuk. A kisajtolt nedves szalmát olyan lúggal főzzük, amely abszolút száraz előhidrolizált anyagra vonat- 95 koziatVa, 20% (NaOH-ként számított) aktív alkálit tartalmaz. A főzőlúg az aktív alkáli 80%-át NaOH alakban és 20%-át Na2S-alakban Jartalmiazza, 15% Na2CO3 és 3—4% Na2SO4 mellett. A főzést 1:4,9 10p lúgaránnyal 160—165°-ig menő legnagyobb hőmérsékleten végezzük.

A hozam az clőhidrolizálásnál 65%, az alkalikus .főzésnél pedig 40%, úgyhogy a készre fehérített sejtanyagnál — '2%os m, fehérítési veszteséget véve .tekintetbe 21% hozam adódik, az eredetileg kezelésbe vett anyagra vonatkoztatva.

4. példa:*

170 kg bükkfaforgácshoz legfeljebb 0.5% no os kénsavai, pl. 600 liter víz és 0.83 liter