132902. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés periodikus impulzusok keltésére vagy felerősítésére

1.12 9 02. Érthető, hogy az 1. és 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezéseknél a visszacsatoló kör a —Ifi, 17— induktivitásokkal el la hagyható. Ekkor a —10— cső lényégében w a bemenőkörükbe vezetett jelek erősítőjeként működnék. Az 5. ábra oly generátor-kapcsolási elrendezés, amelynél az oszcillátorcső kimenő körétől bemenő köréhez menő visszaess- •* tolást csupán késleltető kapcsolás alkotja; az oszcillátor tehát itt a késleltető kapcsolás nélkül nem működhet. Az 1. ábra szerinti kapcsalási elemeknek megfelelő elemek azonos hivatkozási jelűek. A kapcso- 7

" lási elrendezés —44— késleltető kapcsolást tartalmaz, melynek —39— a bemeneti és —40— a kimeneti kapcsa; a kapcsokat, alkalmas módon, —41— és—42— ellenállások zárják le, többszörös visszaverés 75 meggátlására. Az 5. ábra szerinti kapcsolás működési módját a 6. ábra nyomán ismertetjük. A —6a— görbe negatív feszültségváltozást ábrázol, arnely az oszcillátor anódkörcnek *> zárása folytán kerül a vezeték bemeneti kapcsaihoz. A —6a— gömbének ezt a negatív előfeszüitségváltozását a —14— kapcsolás késlelteti és a —10— cső rácsához késleltetve vezeti (6b. görbe). Ez második 85 feszültségváltozást okoz, még pedig pozitíb változást, mivel az anódkörből jutott a vezetékbe (6c görbe). Ezen ismételt késleltetések és megfordítások folyamata to--vábbi lépések sorozatát vonja maga után; 9« ezeket a 6d—6g görbék ábrázolják. Az eredmény: derékszögű hullámalakú negatív impulzusok sorozata a —10— csőbe é- kimeneti körében. A —6h— görbe az anódfeszültség negatív derékszögű impul- M> zussit, a —6i— görbe pedig a rácsfeszültség megfelelő negatív impulzusait ábrázolja. A generátor periódusa a —44— kapcsolás létesítette késleltetés kétszerese. E te- IOO kintetben az 5. ábra szerinti kapcsolás működési módja kissé hasonló a 3. ábra szerinti kapcsoláséhoz. Az 5. ábra szerinti kapcsolásnál azonban az impulzusok egyetlen periódusban kétszer mennek át ugyan- 105 abban az irányban a vezetéken ahelyett, hogy — mint a 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél — a vezeték egy részén egyszer átvándorolnának és visszaverődnének. no Az 1. és 3. ábrák szerinti vezérlőelektródákhoz tartozó csatolókondenzátor, a numkamódjának magyarázatára a 4. ábra szerinti görbékre hivatkozunk. A —4a— Vür\\p n/t n npgntív impulzust mntntia. amelyet a —10— cső anódköre a —34— 5 kapcsolási elrendezésbe vezet. A 4b. ábra /ei inti görbe azt a két kimenőimpulzust szemlélteti, melyet a késleltető kapcsolás szo'uáliat és melyek közül az utóbbi egy períődusnyi lépéssel lép fel. Rendesen lé-M nyelteién, mennyivel késik az odafutásnál u —29— kapcsokon »fellépő közbenső impulzus. A 4b. ábra szerint időbelileg úgy van meghatározva, hogy összeesik a —2d— görbe utolsó közbülső szinkroni-15 /áló impulzusával avégből, hogy kisebb legyen annak valószínűsége, hegy ez az impulzus az oszcillátort befolyásolja. A kés-I Itctö kapcsolás kis térj delmének biztosítása szempontjából előnyös, ha a közbenső •2° impulzus éppen a periódus kezdete után K p fel. Ezért a vezetéknek az a része, amelyen a kívánt reflektált hullám csak egyszer folyik át, lehetőleg rövidre méretezi. >dő. Ez i közbenső impulzus nem létesít 25 nnödáramot és így nem jelenik meg a 4. ábra további görbéiben. A —4b— görbe második impulzusa váltja ki a billenő rezy'M'kfl keliö generátort, amely az anódl.örböl eredő, új negatív impulzust ad rá a 30 —31— kapcsolásra (4c. görbe). A - -le— görbe szemlélteti a feszültségnek a —34— kapcsolás bemeHŐkapcsain fellépő eredő hullámalakját vagv az anódáram impulzusait, amelynek a billenő rez-J5 géseket keltő generátor kimenetelénél fellépnek. A visszacsatoló impulzusok amplitúdója :> 3. ábra szerinti kapcsolásnál a —31'— ellenállás beállításával szabályozható. A 40 ; L-flcktált impulzus legnagyobb, ha ez az i Henállás nulla, azaz ha a —30— kapcsok ; övidre vannak zárva és eltűnik, ha a —gj«— ellenállás a —34— késleltető kapcsolás —80— kapcsain fellépő hullámel-45 ienálláshoz van hozzászabva. A 3. ábra szerinti kapcsolás magyarázatát adtuk anélkül, hogy a szinkronizáló impulzusok befolyására figyelemmel lettünk volna. Látható, hogy a szinkronizáló M impulzusok révén a rezgések nagyon pontosan vezérelhetők feltéve, hogy a szinkronizáló impulzusok oly időpontban lépnek fel," melyben a késleltető kapcsolás késleltetett pozitív impulzusai fölé szuperpo$•> nálódnak, amint azt az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezel nyomán is nertettük.