132875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás masszamagporok hővel szemben nagymértékben ellenálló szigetelésére

Megjeleni) 1944. évi június hó 15-én. MA6YAR KIRÁLTljlgQS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132875. szám VH/g/df. (IV/h/1.): ,osztály.. — F—9832, alapszám. Jiljárás masszamagporok hővel szemhen nagyinértékben ellenálló szigetelésére-„Fides Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung", Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft, herlín-síemensstadtí cég jogutódja. A bejelentess »apja: 1942, évi május hó 13. — Németországi elsőbbségi: 1941. évi május há 26. Ismeretes, hogy nagy pcrmeabilitásértékek elérése végett a masszamagok egyes porrészecskéit egymással szemben vékony réteggel szigetelni kell. Az általában liasz-5 nála tos vas-nikkel-ötvözetporoknál evégből a porrészecskéket megfelelő anyagok adagolásával oxidréteggel vonják be, mely az adalékanyag és a fémpor között végbemenő reakció folyamán keletkezik. Ilyen 10 ismert eljárásnál e célra krómsavat vagy egyéb oly anyagokat használnak, melyek a fémporra hasonló oxidáló hatást fejtenek ki. E szigeteléseknek emellett azokon a hőmérsékleteken is hőállóknak kell len-15 niök, amelyekre a készresajtolt masszamagot a kívánt mágneses tulajdonságok, különösen nagy kezdeti permeabilitás és kicsiny örvény áram tényező elérése végett fel kell hevíteni. 20 Mivel a nikkel drága és nehezen beszerezhető nyersanyag, a vasból ős nikkelből készített masszamagok helyett nikkelmentes masszamagok alkalmazását javasolták-Kitűnt, liogy e célra különösen vasból, alu-25 míniumból és szilíciumból készült ötvözetek jönnek számba. Ezek az ötvözetek' előnyösen mintegy 9—10,5»o szilíciumot; 5—6,5°/o alumíniumot és maradékban vasat tartalmaznak. Az említett nikkelmentes :o anyagok és az eddig alkalmazott ötvözetporok közötti lényeges különbség azonban abban van, hogy a nikkelmentes ötvözeteknél a mágneses tulajdonságok kifejlesztéséhez 600—800 C° közötti újólagos izzítás előnyös, mimeUett a vas-nikkel-ötvözetek- 35 nél 500—550 C° hőmérsékletre való hevítés elegendő. A nikkelmentes poroknak mechanikus és mágneses szempontból kifogástalan szigeteléssel való ^bevonásához kézenfekvő 40 volt ugyanazoknak a szigetelőanyagoknak a használata, melyeket eddig a nikkeltartalmú anyagokhoz is alkalmazlak. A krómsavval végzett megfelelő kísérletek azonban az alábbi eredményeket adták: 45 1. A szigetelés hőállósága az utólagos ízzításhoz szükséges GOO—800 C° hőmérsékleten nem megfelelő. 2. Rossz mágneses értékeket érünk el; így például krómsavszigetelésű vas-szilig 50 cium-alumíniujm^tvözet kezdeti permeabilitása csupán mintegy 40 és egyidejűleg az örvényáramlényező 3,0 , mikromásodperc volt, ami túlmagas érték. A találmány eljárás oly szigetelések elő- 55 állítására, melyeknél e hátrányokat kiküszöböltük és amelyek mechanikus és mágneses szempontból kifogástalan magok előállítását teszik lehetővé. Széleskörű kísérletek alapján kitűnt, hogy. nikkelmentes 60 anyagoknál a szigetelés előállításához csupán oly anyagok jönnek számba, melyek az ölvözelporra gyengébb oxidáló hatást fejtenek ki, mint a krómsav. A találmány tehát eljárás 600 C° felett hőálló szigete- 6í lések előállítására, jó mágneses tulajdonságú masszamagok előállítására alkalmas, legalább 80°/o vasat tartalmazó mágnesez-