132860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képlékeny masszák kialakítására alakmásokkal való sajtolás révén

2 132860. alkalmazott olajnak olyan viszkozitása legyen, amely [szükséges a képlékeny maszszának az lalakniáshoz való odaragadásának a megakadályozására. i Minden sajtolandó anyag megfelelő áthaladási sebességét a feltaláló kísérletei szerint a fajsúly, másreszt a préselendő; anyag víz- vagy zsírtartalma függvényeként kapjuk meg, harmadszor a sajtolan-1* dó anyag és saj tolórészek hőfokkülönbségéből és végül negyedszer az alkalmazott sajtolónyomásból és «a sajtoló rúgó, illetve rugók saját rezgési számából, hogy gyúróhatást érjünk el, miáltal a préselt !5 anyag áthaladását biztosítjuk és mégis teljesen alakot adóan engedjük1

át. Ezenfelül az átmenő sebesség önmagában ismert módon, ötödször még a felhasznált kenőolaj viszkozitásától és mennyiségétől is függ. 20 A találmány szerinti hibátlan préjstárgyak készítése céljából az eljárás első szakaszában tehát, a kiinduló anyaghoz megfelelő adalékokat adnak, míg a mlasisza nem lesz elég képlékeny. Az c»ljárás második 25 szakaszában a masszát önmagában ismert módon kenőolajjal benedvesítik és az alakmáshoz viszonyítva ennek hőfokkülönbséget adunk, hogy a sajtolás folyamán a massza az alakmáshoz egyáltalán ne ra-30 gadhasson, amit könnyű megállapítani. Az eljárás harmadik szakaszában az alakmás nyomását a képiékenj7

masszára mindaddig növeljük, amíg a sajtolt test a kívánt külalakot és szerkezetet nem veszi fel, az-35 után az eljárás negyedik szakaszában az átmenő gyorsaságot annak leggazdaságosabb legmagasabb értékéig növeljük, ami úgyszintén nagyon könjnjyen megállapítható, A feltaláló kísérletei bebizonyították 40 ugyanis, hogy 1.1 és 2.8 közti fajsúllyal bíró képlékeny masszák számára 5—45°/o; közti nedvesség és zsírtartalomnál a legelőnyösebb sajtoló-eredmények érhetők el, egészen a 0.1 m/sec. áthaladási gyorsaságig 45 és a legelőnyösebb középérték, úgy műszaki, mint gazdasági szempontból, 0.0135 m/sec.-nál érhető el. A fentemlített öt változó, melyeknek függvényét az átmenő gyorsaság adja, különböző módon egymás-50 sal kombinálva lehet, hogy azokból a lehetséges átmenőgyorsaságok számára meglepetésszerű határértékek álljanak elő, mimellett a gyakorlati és gazdasági, értékek — mint amilyen a fentemlített Ö.0135 kö-55 zépérték — az átmenő gyorsaságnak az alsó és felső határértékétől jól távol vannak. Ügyszintén összefüggés van icgyréset a sajtolt anyag legelőnyösebb átmenő gyorsasága és a rugók rugalmas nyomásának nagysága, valamint másrészt a saját rezgé- 60 sek száma között, miáltal a sajtolt anyagnak akadálymentes áthatolását biztosítjuk és emellett mégis teljesen kiképzett alakot kapunk. Csak mindezen feltételeknek megfelelő- 65 sége és fenntartása mértékadó a kitűzött feladat megoldására, ha a képlékeny maszszából minden szempontból sajtolt terméket akarunk készíteni. A saj toló-folyamat tartama, illetőleg a 70 sajtolt anyag átmenő gyorsasága a présen át, '»mindenesetre úgy határozandó meg, hogy elegendő idő legyen a massza részeinek benső mechanikai és mindenesetre a betéttel való kötésére a sajtoló eljárás fo- 75 lyamán. Ismeretes már, hogy a rostanyag és cement keverékét lapok és más hasonló tárgyak készítése céljából száraz állapotban egyenletes vagy megszakítás nélküli vagy 80 fokozatosan erősödő préselésnek vetjük alá. Ez az előzetes száraz préselés nyomószervek .révén történik, amelyek között az anyagból vkészült lap vagy szalag vagy azokon át, illetve alattuk, úgy halad, hogy 85 a nyomás helye (sajtolás) a maszsza szerint változik. Az ismert berendezéseknél egy alsó' és egy felső nyomóhenger! van, melyek közül az alsó egy mozgó tömbön fekszik, amely- 90 nek rugói vannak az anyagra végzett nyomás szabályozása céljából, amely anyag a két henger között van. Ezen ismert nyomóheiifierekből álló készülék a rugókkal kizárólag a nyomóhengerek között vezetett 95 lapok sűrítésére való. A találmány tárgyánál ellenben arról yan szó, hogy a préselt testben ne maradjanak légbuborékok és homogén préselt testet kapjunk, különösen egy betétnek kép- 100 lékeny anyaggal való átpréselése esetében. Ezt a feladatot olymódon oldjuk meg, hogy a légbuborékok kiszorítását a képlékeny anyagból úgy végezzük, és azáltal könnyítjük meg, hogy a masszát az elasz- 105 tikusan rugalmas alakmás nyomása révén gyors egymásután következő nyomásváltozásoknak vetjük alá, egyidejű gyúróhatás mellett. Az ilyen nyomásváltozás ereje és száma a massza salj tolását végző részek 110 nyomását eszközlő rugók méreteitől,, anyagától és feszültségétől függ. Ilymódon lehetséges a képlékeny massza változó rugalmassági velejárója esetében is, a munka-