132857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges testek főként löveékhüvelyek és töltényhüvelyek készítésére nem vasfémekből

Megjelent 19Í4. évi június hó 15-éri^ MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132857. szám. XVI/d. (XIX/c) osztály. — M-12587. alapszám. Eljárás üreges (testek, fSkétú löveaéfchüvelyek és töltényhüvelyek készítésére nem-vasfém ékből. Kreídler's Metall- & Drahtwerke G. m. b. H., Stuttgart-Zíffenhausen (Németország). A bejelentés papja 1937. évi november hő ».* — Németországi elsőbbsége: 1936. évi november hó S, A találmány üreges testek, főleg löve­dékhüvelyek és töltényhüvelyek (Kar­tusche) készítésére vonatkozik, nemvas­fémekből. Ezen hüvelyek, amint az isme-5 rétes, tárcsákból készülnek, melyeket szá­mos préselés fokozat és kihúzás (húzóha­tás) révén alakítanak ki. Általánosan ismert, hogy a tárcsákat bá­dogból csákozzák. A nyersanyag útja hosz-10 szú, míg ezen bádogokhoz ér. A fémnek ömlesztettnek és öntöttnek kell lennie, a hengerlendő rúdnak marva, továbbá for­rón hengereltnek, illetve sajtoltnak és hi­degen hengereltnek kell lennie. A lapokat 15 azután csákozzák (kivágják) és izzítják. Csak azután lehel elkezdeni a tulajdonkép­peni kialakítást hideg úton. A tárcsák el­készítésénél fellépő költségekhez hozzáad­ják még azon tetemes költségeket is, me-20 lyeket a hulladékok okoznak. A csákozás­nál a hulladékok súlya rendes körülmé­nyeknél legalább is egyenlő a kész lapok súlyával, vagy még ennél is nagyobb. Ajánlották már a bádoglapok csákozása 25 helyett ezen lapokat hengerelt, illetve saj­tolt vagy húzott rudak lefűrészelésével el­készíteni. Uymódon elkerüljük a hulladé­kokat, amelyek a lapok csákozásánál elő­áilanak, de tekintetbe kell venni, hogy ezen 30 vastag rudak sajtolásánál 25—40%-os hul­ladék áll elő. Magában a szalagsajtológép­ben 25—30%-os hulladékkal kell számolni a számbaj övó nagy keresztmetszeteknél, amihez még hozzáadni kell 5—10% hulla­dékot, mely az öntésnél jelentkezik, ú. n. 35 íejveszteségekben, kiégési hulladékokban stb. Az ilyen munkamód ezért főleg néni vasfémből álló hüvelyek számára a henge­relt lapokkal szemben semmifajta előnyt nem nyújt és így ezt az eljárást gyakorlati- 40 lag szintén nem alkalmazzák. A találmány szerint a tárcsákat, ame­lyek a hüvely készítésére kiindulási anya­gok, oly rudak szőtfürészelésével készítjük, melyek öntve vannak és még az öntött da- 45 rabok szerkezetével bírnak. Minthogy van, ,. nak olyan fűrészek, amelyek nagyon kis százalékú forgács mellett pontosan párhu­zamos vágást nyújtanak, így a rudak la­pokba vágása fűrésszel jelentősen gazdasá­gosabb, mint a szokásos lemezcsákozás bá­dogból, mert a bádog készítésének összes költségei elmaradnak. Meglepetéssel láttuk, hogy az öntött ru­dakból készített tárcsák, különösen, ha na­gyon apró szamcséjűek, elegendően meg­munkálhatok (képlékenyek), hogy kibírják a hüvelyekké való készítést. A lapok kiala­kítása, valamint a szükséges izzítás a ki­alakítási fokozatok között biztosítékot 60 50 55 * Ez a níap a 2810/1942. M. E. sz. rendelet 4. §-a értelmébe;« a volt jugoszláv hatóságnál annak idején tett szabadalmi bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom