132836. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 1944. évi június hó 1-én* MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÜSAO SZABADALMI LEIRAS 132836. szám. Il/h. osztály. — M—12135. alapszám. Kályha. Molnár Artúr műszerész-mester, Pécs* A bejelentés Snapja: 1941. évi október hé 18. A találmány felülről tölthető, egyaknás kályhára vonatkozik, mely az egészségügyi és tüzeléstechnikai követelményeknek megfelelően, csempéből, palából vagy más 5 hőtároló és gyengén sugárzó anyagból felépített szekrényben elhelyezett, célszerűen tűzálló téglából készült, a tűzteret is alkotó töltőaknából és ez utóbbit felülről elzáró, adagolónyílással ellátott, előnyösen io vasból való fedőlapból áll, mimellett a töltőakna és a szekrényfal között függőleges légcsatornák vannak kiképezve, melyekben az alulról beáramló és a csatornákban felemelkedő levegő áramlása közben felmele-15 gedik és ilyen állapotban jut a fütendő helyiségbe. Eltekintve a főzőlapul is használható vas-fedőlaptól, csupán a töltőaknát alulról határoló rostély, valamint az utóbbi alatt elrendezett hamuláda, továbbá 20 az esetleges összefoglaló csavarok készülnek vasból, úgyhogy a találmány ,szerinti kályhánál a fémszükséglet aránylag csekély. A mellékelt rajz a találmány szerinti 25 kályha példaképem kiviteli alakját tünteti lel. Az 1. ábra a kályha elülnézete, a 2. ábra függőleges hosszmetszete. A 3. ábra a kályha tűzterében keletkező 30 égéstermékeket elvezető és a vasból való fedőlapot tartó, legfelső kályhaövnek vízszintes metszetét tünteti fel. A 4. ábra a kályha egy közbenső övén keresztül vett vízszintes metszet, mely az ak-35 íját alkotó* samottéglák és a külső szekrényt alkotó csempék kiképzését és elrendezését is mutatja. Az 5. ábra végül a rostélyokat és a hamuládát felvevő mellső, legalsó samottégla elülnézete nagyobb léptékben. 40 A példaképpen bemutatott kiviteli alak szerint az (a) csempékből vagy más megfelelő hőtároló anyagból, magában véve ismert módon felépített kályhában, mint külső szekrényben a (b) samottéglákból 45 vagy más tűzálló anyagból összeállított töltőakna foglal helyet, mely egyúttal a kályha tűzteret is alkotja. A töltőaknát alul az alsó mellső (c) samottégla (5. ábra) két (d) hornyába betolható (e.) rostély, vala- 50 mint az (f) hornyokba tolható ferde kis (g) rostély, felül pedig a tűzálló (h) csempékből összeállított káiyhaöv és az erre elhelyezett (i) fedőlap határolja. A töltőakna és a külső kályhaszekrény 55 között kellő szélességű (k) légrésről gondoskodunk, mely egyrészt megakadályozza, hogy az aránylag igen magas hőfokra felhevített akna melegségtartalmát hőközlés útján adja át a csempéből felépített 00 kályhaszekrénynek, • ami könnyen a csempék repedését idézhetné elő, másrészt a töltőakna és a kályhaszekrény közti légrésben hatásos légáramlást létesítünk, úgyhogy az aluiról betóduló hideg levegő a (k) 65 légrésekben való áramlása közben felmelegedik és a (h) csempékből készült felső káiyhaöv alatt a kályhaszekrény falában létesített (m) nyílásokon át felmelegített állapotban lép a íütendő helyiségbe. Hogy 70