132832. lajstromszámú szabadalom • Többlemezes dörzskapcsoló

2 132832. gével a 9 csapokon vezetett 10 csavarrugók igyekeznek a 13 támgyűrűhöz szorítani, ami a 12 nyomólap oldott helyzetében végállásként be is következik, miáltal az együ-5 vé tartozó csúszóékek a hozzájuk tartozó lamellát a kívánt egyenletes hézagolásnak megfelelő helyzetben tartják. A 2. ábrán látható megoldásnál a csúszóékeket sugárirányú kimozdulással szem-10 ben maguk a lamellák tartják helyben, de — mint a*3. ábra mutatja — a csúszóékek helyben tartása pl. a 7 toldat és hornyának kölcsönös fecskefarkalakú kiképzésével, vagy bármely más, magábanvéve is-15 mert módon is elérhető. A 8 nyelvek nagyon változatosan pl. a 3 agyhoz rögzített laprugók gyanánt, valamint a 3. ábra szerint oly módon is kiképezhetők, hogy az összes nyelvek egy kö-20 zös 8 lemezgyűrűvel egy darabot képeznek. A lamelláknak az oldott állapotban megkívánt véghelyzetbe való állítása a 13 támgyűrű és a 7 csúszóék alkalmazása nél-25 kül is történhetik, úgy, mint az a 6. ábrán hosszmetszetben feltüntetett megoldásban, példaképen a rajz szerint balfelőli szélső 5 belső lamella esetében látható. E megoldás szerint a 10 rugók az előbbi 30 megoldásból ismeretes 8 nyelvek közvetítésével magát az 5 lamellát szorítják egy, a 3 agy hornyába erősített megfelelő hoszszúságú 14 rögzített ütközőékhez. Más, közbenső helyzetű lamellák, vagy jobbol~5

dali szélső lamella oldott véghelyzetébe való állítására más hornyokban megfelelően rövidebb ütközőékek szolgálnak, me. lyekhez a 8 nyelvek a lamellákat a horonyban behajlított meghosszabbításokkal, . vagy egy toldatdarabbal nyomják hozzá. A 14 ütközőék helyett természetesen más ismert ütközőelem is tekintetbe jöhet. Bekapcsoláskor a lamellák a 12 nyomólap nyomása alatt a 10 rugók megfeszítése 45 mellett balfelé a szüséges mértékben ez esetben is akadálytalanul elmozdulhatnak. E megoldás az 1—2., ill. 3. ábrák szerinti megoldással kombinálva is alkalmazható, s a már mondottakból is következtethető-50 en különösen a balfelőli szélső lamellának, s esetleg még a mögötte elrendezett szomszédos lamellának oldott véghelyzetbe való visszaállítása eszközölhető a 6. ábrabeli kivitelnek megfelelő módon. 55 Csúszóékek alkalmazása esetében ezek tengelyirányú visszatolása rugalmas elem helyett magává! a 12 nyomólappal is történhetik. Ennek a változatnak a 4. ábrán hosszmetszetben és az 5, ábrán homloknézetben feltüntetett példaképeni megoldá- 60 sánáí a 7 csúszóék 15 orra oldás közben a 12 nyomólap belső peremébe akasztódik, és így a 12 nyomólappal együtt a 7 csúszóék, valamint az 5 lamella.is az oldott állapotban megkívánt, a 13 ütközőgyűrű 65 által határolt szélső helyzetbe kerül. E megoldás esetében a dörzskapcsoló bekapcsolásakor a csúszóék a nyomólapot mozgásának szabad kifejtésében nem akadályozza, mivel a 12-nyomólapnak a. csúszó- 70 ék 15 orrába kapaszkodó része a nyomólapnak az ábra szerint balfelé történő elmozdulásakor a 15 orrot elhagyhatja. Ilymódon a szerkezet megengedi, hogy a lemezek vastagságának kopás folytán tör- 75 ténő csökkenése esetén is a lemezek teljesen egymáshoz szorulhassanak. A 4. ábrabeli megoldásban a 12 nyomólap a 7 csúszóékekre való felhúzás céljából az 5. ábrán látható 16 kivágásokkal 80 \an ellátva, melyeken át a csúszóék 15 orrai átvezethetők. Felhúzás után a 12 nyomólapot elfordítva, a csúszóékek orrai a hornyok közötti perembe kapaszkodnak. Elfordítás után a 12 nyomólapot 85 ékvezeték, vagy más magábanvéve ismert elem akadályozza meg a 3 kapcsolóagyhoz képest való további elfordulásban. Az 1. és 4. ábrák szerinti csúszóákeket, vagy a 6. ábra szerinti ütközőékeket ter- 90 mészetesen nem kell, ill. az ez ábrák szerinti kiviteli esetekben nem is lehet a 3 agy minden hornyában alkalmazni, tekintve, hogy oly hornyokat is kell tartalékolni, melyeken át a lamellák és az agy között 95 nyomatékátadás történik. Ha azonban — főleg nagyobb számú lamella alakalmazása esetében — az agyba vágott hornyokkal takarékoskodni akarunk, úgy kivétel nélkül minden horonyba is ék fektethető, 100 ha egyébként gondoskodunk arról, hogy az ilyen, éket tartalmazó hornyok, vagy közülük legalább is egyesek, a bennük fekvő ékek dacára nyomaték átvitelére alkalmas módon is ki legyenek képezve. Ez a talál- 105 many szerint pl. úgy történhetik, hogy a tekintetbe jövő hornyokat az ékek magassági méreténél mélyebbre készítjük, s a lamellákat a hornyoknak sugárirányban az ékeken túlemelkedő felületrészeivel fog- no juk meg. A találmány szerinti megoldás lényégé-