132814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jóltapadó, rosszulvezető ultrafinomszemcséjű részlegek elektroforézisos előállítására, vezető hordozókon
Megjelent 1944. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^«K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132814. szám. VH/d. (Vll/i-) osztály. — L—8832. alapszám. Eljárás jóltapadő, rosszulvezető ultra-íinomszemcséjű rétegek elektroforézisos előállítására, vezeiő hordozókon. Licentía Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin mint a Telefunken Gesellschaft für drathlose Telegraphie mit beschränkter Haftung berlín-zehlendoríí cég jogutódja. A bejelentés »apja: 1942. évi január há 13. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi január hó 13. Az elektrotechnikában gyakran szükség van rosszul (vezető ultra-íinomszemcséjű rétegekre, vagyis olyan rétegekre, melyek anyagának aa ellenállása cm-ként több 5 mint 106 ohm és melyek -szemcséjének nagysága mintegy a kolloidok szemcsenagyságának felet meg, azaz messze 103 mm nagyság alatt fekszik. Példaként a nagyfelületű vetítéshez és képátvitelhez hasz-10 nálalos világító anyagrétegeket, mikroszkóp vagy eiektromikroszkóp alatti szemléléshez való világító anyagrétegeket, katódák vagy szekunderemissziós katódák elektronokat leadó rétegeit, száraz egyen-15 irányítók hatásos rétegeit és közvetve fűtött katódák fűtőtestein lévő szigetelő anyágrétegeket említjük. Mindezekben az esetekben ezeknek a rétegeknek nemcsak igen kicsi ós egyenletes szemcséjűnek kell 20 lennie, hanem kiilöiö ieí a világító anyagrétegeknél kívánatos leheU hogy már a leválasztásnál csak olyan részecskéket csapjunk le, melyek alkalmasak arra, hogy növelt hatékonyságot eredményezzenek. 25 Ugy találtuk, hogy nemcsak a tulajdonképpeni világítóanyagokat (foszforeszkáló anyagokat), hanem egyéb, az említett célra használt anyagokat, melyek pl. fémek oxidjaiból, karbonátjaiból, v szulfidjaiból, 30 szelenidjeiből vagy |elluridjaiból állhatnak, mint •finom részecskéket, kiváltképen a foszforeszkáló anyagok kikér-zílésével azonos eljárással akként aktiválhatjuk, hogy a részecskék közül némelyek önmagukban pozitív töltést kapnak. A találmány értei- 35 méhen az ily módon kezelt finomszemcséjű anyagot olyan iszapoló közegben szuszpen* dáljuk, melynek nagyobb a dielektromos állandója, inint a lecsapni kívánt részecskéké. Ekkor először valamennyi ré- 49 zecske negativ töltésűnek látszik. Elektrolit hozzáadásánál (a részecskék szuszpendálása előtt vagy után) a helyes mennyiség adagolásával elérhetjük, hogy a részecskék közül néhány e negativ töltést 45 nem veszi fel, hanem belső pozitív töltésük folytán pozitívnak tűnnek fel. Ezeket a részecskéket a többi részecskéktől elkülönítve a katódán elektroforézisoisan leválasztjuk. 50 Ha az velektroforézisnél a katódát &z anóda fölött vízszintesen rendezzük el, akkor a nehézségi erő hatására — függetlenül az esetleg jelenlevő pozitív töltéstől t—:., a túlnagy és ezért nehezebb részecskék 55 nem tudnak a katódához feljutni. Elektrolitként pl. ammoniákot, (NH4 OH) használhatunk.. Ha a katódán gázleadást el akarunk kerülni, akkor pl. céziumklorid (CsCl) vagy berilium nitrát (Be/N03 ' 2 ) 60 alkalmas. A lecsapódó anyag egyes részecskéinek feltöltése, pl. az őrlés folyamán a kolloidmalomban önmagától történhetik, kii-
