132794. lajstromszámú szabadalom • Önműködő, betörést elhárító riasztó-berendezés

Megjelent 1944. évi május hó 16-án. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BIÉÓSÁQ SZABADALMI LEIRAS 132794, szám. XVIII/1.\ osztály. — S-18430. alapszám. önműi ödí:', brtörés'. elhárító, riaszló-berendezés. Somlyó Géza műszaki tisztviselő, Budapest. A bejelentés napj.: 1940 évi október hó 18 Az eddig ismert villamos gyengeáramú, relés vagy fotocellás, betörést jelző riasz­tóberendezések rendkívül költségesek. A találmány tárgya egy oly egvszerű 5 biztos, önműködő, betörést elhárító rlas '­tóberendezés, amely tömegesen gyártható és olcsósági következtében könnyen be­szerezhető. A találmány legfontosabb része a csa­ló tolt rajz 1., 2. és 3. ábráján feltüntetett önműködő „S" áramkapcsoló, melynek a helyszínen felszerelt állapotában a felül­nézetét a 2. ábra ennek A—B kereszt­metszetét az 1. ábra és B-oIdalnézetét a 3. ábra mutatja. E hengeralakú kapcsolót néhány centiméter távolságban közvetlen a biztosítani óhajtott ajtó vagy ablak elé az —1— facsavarral úgy erősítjük fel, hogy a kapcsoló A—B középvonala az ab­lak, ill. ajtó síkjával párhuzamos legyen. Az A—B középvonal folytatásában a kap­csolóval szemben lévő ajtóba vagy ablak­félfába vagy falba —2— gyűrűs csavart fevősitiink, a —3— ütközőlemezt pedig két 25 facsavarral a kapcsoló mellé úgy erősítjük fel, hogy az ütközőlemez —4— kerek nyí­lása (3. ábra) a kapcsoló középpontjába essék. Az —5— érintkezötárcsához kötö­zött —6— vékony, fekete pamiitfonalat a 30 —4— nyíláson keresztülbujtatva a —7— horoghoz kötözzük és a horgot —2— gyű­rűbe akasztjuk. A —6— fonal hosszúsá­gát természetesen mindig a helyszíni vi­szonyok szabják meg. Minthogy a —8— 3.5 rúgó visszafelé görbített vége szintén, az 15 20 —5— érinlkcző tárc;.a —9— hídjába van akasztva, a —6— fonal a rugót kihúzott állapodban tartja, az—5— érintkezőtárcsa pedig a —3— ütközőlemezen nyugszik, íl. ábra.) Ha avatatlan személy (betörő) 4,) az ajtót ill. ablakot kinyitja, avagy az ablakot betöri és behatol a helyiségbe, a •—6— fonalat elszakítja és ezáltal a —8— rúgó az —5— érintkezőtárcsát a kapcso­ló —10— érintkezőihez szorítja, (2. áb- u ra) úgyhogy az áramkör bezárul és a riasztó csengő megszólal. Mindkét -—10— érintkezőlemez a hengeralakú kapcsoló­hoz két-két —11— facsavarral van erősít­ve,, amelyek egyszersmind a csengőhuzal 30 felerősítésére is szolgálnak. Amennyiben falbontásos betöréstől is lehet tartani, úgy célszerű a helyiség padlójától számított 25—30 cm magasságban szintén egy ta­lálmány szerinti kapcsolót felszerelni, úgy, ss hogy a fonal kb. a helyiség közepetáján két szemközt levő falat kössön ösaie. Ez esetben a sötét, vagy homályos helyiség­ben járkáló betörő a fonalat lábával ok­vetlen elszakítja. 60 A riasztóberendezés kapcsolási vázlatát a 4. ábra mutatja. E szerint, tehát a be­rendezés: 1 db. gyengeáramú (4 voltos) T-telép­ből, 6í 1 db. hálózati K kikapc.solóból, 1 db. R vészcsengőből és 1 (vagy több) S-önműködő kapcsolóból áll. A hálózati Bekapcsolót qsak éjjel vagy 70.

Next

/
Oldalképek
Tartalom