132729. lajstromszámú szabadalom • Beles égő

Megjelent 1944. évi május hó 1-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132729. szám. H/h. osztály. —H E—5744. alapszám. Beles égő. Austria Vereinigte Emaillierwerke, Lampen- und Metallwarenfabriken Aktiengesellschaft, Wien. A bejelentés napja: 1942, évi január hó 28. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi február hó 5. A találmány beles égő a bélhüvely mel­lett elrendezett tárcsával, amelyen a bél égőfelületéhez vezető nyílások vannak. Az égőnek ezenkívül felhelyezhető égőfe-5 je van, mely a nem világító fűtőlángot lé­tesíti. Az ilyen ismert beles égőknek az a hátrányuk, hogy nehezen szabályozha­tók, mivel a kicsire állított láng újból nö­vekszik. Ha ugyanis a belet mélyebbre io húzzuk le, akkor a láng a bélhüvelyhez közeledik és azt járulékosan felmelegíti, úgyhogy az éghető gőzök fokozottabb mér­tékben fejlődnek. Ismeretes már oly eljárás és berende-15 zés, mellyel az említett hátrány kiküszö­bölhető és a kicsire állított láng nem nö­vekszik. Az eljárás abban van, hogy a lángot a bélen, a bél égési felületének el­fedésével megszakítják, úgyhogy a béltől 2oemelkedő lángot kapnak, mely a bél sűly­lyesztésével szabályozható. A bél égési felületét az égő tárcsájával együtt műkö­dő külön fedőlemezzel fedik. A szabályoz­hatóság előnyével azonban ekkor az a ké-25 nyelmetlenség jár, hogy az égő meggyúj­tása után az égőfej felhelyezésekor a fedő­lemez és a bél égőfelülete között közről kell gondoskodnunk. A fedőlemez a bél égő felületéhez csupán az égőfej megfe-30 lelő felmelegedés után, tehát félperces vagy egy perces várakozási idő után kö­zelíthető és csupán ekkor létesül az emlí, tett elemelkedő láng. Kísérletekből kitűnt, hogy a láng a kez­detben említett egyszerű szerkezettel is 35 szabályozható, mégpedig egész egyszerű eszközök segítségével és az égőnek körül­ményes és időveszteséggel járó kezelése nélkül. A találmány értelmében ezt a célt azzal érjük el, hogy a bélhüvely és a tár- 40 csa közötti teret a bél szabad végét felve­vő zárt üreggé alakítjuk ki, melynek fa­lában néhány levegőbebocsátó nyilas van. A rajz a találmány szerinti égő két ki­viteli példáját szemlélteti. Az 1. ábra 45 körégő és a 2. ábra lapos égő függőleges metszetét tünteti fel. Az 1. ábra szerinti körégőnek a tüze­lőanyagtartályba csavart külső 1 bélcsöve és belső 2 bélcsöve van, melyek a szoká- 50 sos módon fogas hajtásai emelhető és süllyeszthető 3 belet vezetik, A belső 2 bélcső felső végén 4 szögvasgyűrű van. A bélhüvely felső széle felett bizonyos távol­ságban 5 tárcsa van elrendezve, melynek 55 közepén lefelé nyúló 6 csonkja van, mely szorosan a 4 gyűrű kimetszésébe illik. A külső 1 bélcsőnek felső végén lépcsőzetes, elálló pereme van, melybe az 5 tárcsán rögzített 7 gyűrű pereme nyúlik. Az 5 60 tárcsa alatt tehát gyűrűalakú zárt 9 tér keletkezik, melynek a levegőt bevezető kor­látolt számú kis 10 nyílásai vannak. A bélnek a bélhüvelyből kiálló vége ebben az esetben szabadon nyúlik a 9 üregbe. A 65 külső 11 köpenyből és lyuggatott 12, 13 köpenyekből álló égőfejet lazán helyeztük az 5 tárcsára. Az 5 tárcsát a bélhüvelyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom