132727. lajstromszámú szabadalom • Gyújtókészülékkel egyesített tüzelőanyagbefecskendező berendezés belső elégésű erőgépekhez

132727. 3 tyúba torkoll. Az 1. és 2- ábrákban feltüntetett fúvókát a belső elégésű erőgép 21 szívócsonkjában rendeztük el. A 30 szállítószivattyú 32 nyomóvezetékéből az előme-5 legi lő 1 fuvókához vezető 33 vezeték ágazik le. Ebben a vezetékben villamosan vezérelt 34 lezáró készüléket alkalmaztunk, melyet a 25 indító-kapcsolóval együtt működtelünk. 28 az indítómotor, melyet a 27 10 telep egyik sarkán földelt, illetőleg M testre kapcsolt áramkörében rendeztünk el. Végül a 4. ábrában még 35 gyorsítóemelőt tüntettünk fel, melyet a rajzon feltüntetett helyzetében a 34 készülék áramkörébe ik-15 látott 36 érnitkező zár. A 4. ábrabeli berendezés a következőképen működik: Indítás előtt a 35 emelő a rajzban feltüntetett helyzetben van, úgyhogy a 36 20 érintkezőn a 34 villamoskészüiék áramköre zárva van. Ha a 25 .indítókapcsolót például a jármű szerelékfalán elrendezett nyomógombbal beiktatjuk, akkor a 28 indítómotor megindul és a belsői elégésű erő-25 í»*iP tengelyét forgatja. Ez a tengely működteti a 29 és 30 szivattyúkat is. Egyidejűleg a 34 készülék a 33 vezetéket nyitja, úgyhogy a 32 nyomóvezetékből a 34 készüléken és a 33 vezetéken át tüzelőanyag 30 áramlik az 1 fuvókába. Egyidejűleg a 23 gyújlócséve is feszültség^ alatt áll, a 24 megszakító működik és az 1 előmelegítőkészülék 12 szikrapályáján kisülés megy végbe. A belső elégésű erőgép szívócsövében 35 J.eháX már a molor első fordulatai ..alkalmával előmelegítő hatású láng keletkezik és a felmelegített beszívott levegő a láng égéstermékeivel együtt a hengerekbe jut. Ennek következtében mind a szívócső, mind pc-40 dig a hengerfalak előmelegednek és az indítás könnyebbé válik. Nevezetesen hidegben csökken a dugattyúnak a kenőolaj megsűrűsödése miatti, egyébként nagy mértékű súrlódása, mert a meleg következtében 45 az olaj felhígul és így a 28 indítómotor a belső elégésű erőgépet könnyebben forgatja. Az előmelegítő láng forró gázainak közvetlen behatása alatt a motor hőmérséklete a legrövidebb idő alatt növekszik 50 és a henger falainak felmelegedése követ" kéziében már csekélyszámú fordulat után az egyes hengerekbe szívott robbanókeverékek könnyen meggyulladnak. A súrlódási munka csökkenését a verető a motor 55 fordul als zárnának növekedéséről ismeri fel és e fordulatszám növekedéséből iléli meg az előmelegítés mértékét. Ha ilymódon a vezető meggyőződött arról, hogy a mo' tor kellő mértékben elő van melegítve, akkor működésbe helyezi a 35 gázpedált ea 60 ezzel a tüzelőanyagot befecskendező 29, szivattyút, amely eddig tüzelőanyagot nem szállított, úgy szabályozza^ hogy ez a szivattyú most már :a 16 fúvókákon át a/ hengerekbe tüzelőanyagot szállít, úgyhogy 65 a motor könnyen megindul. Előmelegítés közben a 16 fúvókákon át előnyösen nem fecskendezünk be tüzelőanygot, ami esetleg az égési tér hőmérsékletét hűtené. A 35 gázpedál lenyomásakor a 26 áramkör meg- 70 szakad. Ennek következtében a 34 készülék az áramkörnek a 36 érintkezőn való megszakadása következtében lezárja a 33 vezetéket és a 14 és 13 elektródák közötti átütés is megszakad, mert a 28 indítómotor 75 leál.ításakor a 25 kapcsoló nyílik. Az előmelegítés- fokát a vezetőnek önmagában ismert módon alkalmazott hőérzéklő szervek közvetítésével jelezhetjük, így például ilyen szervekkel mérhetjük a hűtővíz 80 vagy . a hengerfalak hőmérsékletét és a kívánt halárhőmérséklet elérésekor a veze'ő iáíkörében elrendezett műszerrel fény vagy hangjelet adhatunk. Az előmelegíti» készüléket időkapcsolóművel is vezérelhel- 35 jük, amely az előmelegítő készülékei például egy percig az indítás előtt vagy bizonyos ideig az indítás előtt és az indítás közben hatásossá teszi. A gép álló helyzetében esetleg csak a szívócsövet melcgíl- 90 jük. Ez a melegítés kívülről vagy belülről is foganatosítható. Utóbbi esetben célszerű, ha a tüzelőanyaggal együtt levegőt is fúvatunk a szikrapályába. A találmány mindennemű belső elégésű 95 erőgépeknél alkalmazható és „nedig olyanoknál, amelyek kompresszióval vagy idegen gyújtással dolgoznak, függetlenül attól, hogy a gépnek milyen a szerkezeti felépítése, , nevezetesen előkamrával, légtároló- 100 val vagy örvényellető kamrával dolgozik és hogy az üzemet könnyű, közepessúlyú vagy nehéz tüzelőanyaggal tartják fenn. Az előmelegítéshez célszerűen mindig ugyanazt a tüzelőanyagot használjuk, 105 amellyel a belső elégé.ű erőgépet üzemben tartjuk. Gazdasági okokból azonban sokszor célszerű, ha e célra általában az olcsóbb és a nagyobb mennyiségben rendelkezési e álló tüzelőanyagot használjuk. Az no e'őm le í éshez tüze őiuiyagként előnyö en gázolajat alkalmazunk. Ha a keveréknek a kipuffogócsőben való ,robbanása elkerülhető, akkor a találmány gzerinti meg-