132701. lajstromszámú szabadalom • Falfegyverzetes Braun-cső

Megjelent 1944. évi \jnájus hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132701. szám VH/d. osztály. —• P—10145. alapszám. Faifegyverzeíes Braun-cső. N. V. Philips' Gloeilampenfabríeken cég, Eíndhoven-ban (Németalföld). A bejelentés jnapja: 1941. évi augusztus hó 25. — Németalföld^ elsőbbsége: 1940. augusztus hő 28. A Braun-csövek fényerősségét azzal növelhetjük, hogy az elektronokat az eltérítőmezőn való áthaladásuk után alkalmas potenciálra hozott falfegyverzet vagy fal-5 borítás segélyével gyorsítjuk. Az ilyen falborítással ellátott csöveknél hátrány adódott, hogy a belső csőfalnak a katódához közelebbi vezető borításának szélén zavaró kisülések léptek fel 10 ama nagy mezőerősség következtében, melyet a két borítás közé alkalmas hozzávezetések segélyével kapcsolt néhány ezer Volt nagyságú feszültségkülönb^ég idézett elő. 15 Ezt a hátrányt a találmány szerint elhárítjuk azzal, hogy a csőfalra az egyik borításnaic a másik borítás felőli szélénél és ezzel párhuzamosan egy vagy több, keskeny, vésető anyagból való, szigetelt sávot .20 viszünk fel. Ha most a borítások közé feszültségkülönbséget kapcsolunk, ez a sáv vagy ezek a sávok olyan potenciált vesznek fel, hogy a zavaró kisülések elmarad-i nak. Ha az uralkodó mezőerősségnél né-25 hány mm szélességű, egyetlen r,áv a hátrányt nem szünteti meg, a kívánt eredményt többnyire második vagy esetleg harmadik sáv adja. Rendszerint elégséges, ha a sávot vagy sávokat ama borítás szé-30 íe mellett alkalmazzuk, mely "i legkisebb potenciálú. A leküzdendő jelenség oka valószínűleg az u. n. „hideg elektronemiszszió"-ban van. Hogy a kellemetlen kisülések fellépését 35 még biztosabban megakadályozzuk, a találmány szerinti cső sajátos foganatosításánál a szigetelt sáv és a szomszédos borítás közötti falat és esetleg a sávok közötti falrészt is félvezetőből, azaz rossz szigetelő anyagból, pl. foszforsavból való, vé- 40 kony réteggel vonjuk be. Ez esetben a borítások között nagyobb feszültséget engedhetünk meg vagy a sávlk számát csökkenthetjük. Az, hogy e szigetelést csökkentő réteget csupán a borítás és az első sáv kö- 45 zött vagy pedig a sávok közö't is kell-e alkalmaznunk, a rákapcsolandó feszültségkülönbségtől függ. Minél ragvobb ez, annál több okunk van arra, hogy a réteget ne csupán az első, keskeny, szigetelő övre 50 vigyük fel. A borítás és sáv közötti távolságot, valamint a sávok közötti távolságot úgyszólván tetszésünk szerint választhatjuk ; egytől néhány mm-ig terjedő távolság ig'.n alkalmas. 55 A rajzon a találmány szerinti Brauncső foganatosítási példájának vázlata látható. Az 1 üvegfal, melynek belsejében a részben látható 2 elektródarendszer van, a belső oldalon két vezető 3 és 4 borítást 60 vagy falfegyverzetet hord. A 3 borítást olyan hozzávezetések, melyek a rajzon fel nem tüntetett kis kontaktusrúgókból állanak, a 2 rendszer egyik elektródájával kötik össze, úgyhogy ez a borítás az 5 aljza- 65 ton levő ö kontaktuspeckek egyikétől pl. a cső katódájához képest pozitív, 1000 Volt nagyságú feszültséget kap. A 4 borítás az elektronokat az eltérítőmező elhagyása után gyorsítja, úgyhogy a 7 ernyőn erős fluo- 70