132600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium előállítására vagy finomítására

4 í 82 800. Ha a 2. kísérletet vizsgáljuk, akkor lát­hatjuk, hogy a . kész lennek csak 0.03"'u Uu-ot tartalmazott. A kiindulási Lennék ill réz-alumhiium-ölvözel volt. A. 3. kisír 5 létnél kiindulási termékként ugyanazt az ötvözetet használtuk, azonban szilícium hozzáadása' melleit, és a megnö\'ekedéit sziliciummennyiség folytán itt még a '2. kísérletnél előfordul«') igen csekély (0.03%) 10 mennyiségű réz is leljesen eilünt, úgyhogy csak nyomok, voltak kimulalhalók. Ha továbbá a (!. kísérletet vizsgáljuk, ak­kor láthatjuk, bogy a tiszta Al-Mg ötvö­zetnél csekély sziliciuniíartalom mebfölt, a 15 végtermék 0.1211 « Alg-üt tartalmazott, tíz azután nyomokra csökkeni, ha ugyanazt az ölvözetet szilíciummal együtt alkalmaz­tuk. (7. kísérlet.) A 9. kísérletnél a végtermék 0.05<y0 Mn-t 20 larlalmazolt, azonban ínég ez a kis menv­nyiség is nyomokra csökkent, ha ugyan­azt a kiindulási terméket szilíciummal együit alkalmazuk (10. kísérlet), úgyhogy mangánszili cid képződését elősegítettük. 25 A 12. kisérlelnéil, ahol a kiindulási ler­ínék -réz-iiikkel-aluminium-ölvözet volt, a végtermék 0.31"» Uu-ot tartalmazott, amely mennyiség nyomokra csökkent, ha ugyan­az! az ölvözelel. sziliciuinmal egy ül. t alkal-20 maziuk. • 13. kísérlet.) A II. kisérlelnél, ahol a kiindulási lennék' többek közölt Mg-o! és Si-ot lartaliiiazoll, a magnézium az eredeti ötvözetben magiiéziiim-szílicid­kénl. maradt. 35 Ha az ötvözetben magnézium van jelen, említésre! méltó mennyiségű szilícium nél­kül, akkor a magnézium az ólomba megy. Ugyanez az esel áll fenn cinknél. A cink nem alkot szilicidet, azonban a finomítás 40 kielégítő módon végrehajtható, ha a ki­vonási (extrahálásl) hosszú ideig eszközöl­hetjük, mielőtt közönséges alumintuni-tör­inelékölvözelbői annyi cinket kapunk az ólomban .oldoll állapotban, hogy azt az 45 utóbbiból lieomílássai :* kell távolítani. Ilyen esetben ezt 400 f,°-ra való bűléssel eszközölhetjük, mikor is a cink legna­gyobb része a felületen kikristályosodik. A bevezetésben említettekből kitűnik, 50 hogy alumíniumnak ólomban való oldha­tósága 1000 (>-oii kb. 1.5o/o. Különleges munkamód felhasználásával azonban lé­nyegesen nagyobb oldhatóságot érhetünk el, amennyiben kitűnt, hogy az ólomfürdő 55 és a finomílan'rló aluminiumötvözetnek nz ólom fürdőn úszó adagja közötti ha­tárövben olvan őlomréteg keletkezik, amelv alumíniumban sokkal gazdagabb, mint ahogy az uralkodó hőmérsékleten, az ólom szokásos oldöképességének megfelelne. Ha léhát ezt a különlegesen aluminiiungazdag ólom réteget megszakítás nélkül eltávolít­juk, akkor c rétegképződésből hasznot húzhatunk, úgyhogy meghatározott meny­nyiségű ólomban a kivont aluminium na­gyobb hozamát érjük el. Hogy ez tényleg helyes, kitűnik abból, hogy a bejelentő egyes esetekben, mintegy 900 C°-on 3».« oldoll alumíniumot kapott, míg az oldha­tóság e hőmérsékleten tulajdonképpen lf,o körül van. Ennélfogva előnyös lehet, hogy üzem közben az é>lom-aluminiunv-ölvözete! ne kavarjuk erősen, hanem az aluminium öt­vözetet mindenkor az óloml'ürdő felszínére vezessük és a keletkezett, különösen alu­miniumgazdag réteget megszakítás nélkül eltávolítsuk, míg azután az ólom maradé­ka állandóan mintegy 1 -2% alumíniumot fog tartalmazni, az uralkodó hőmérsékle­ten valé> oldhatóságnak megfelelően. A rajz egész vázlatosan a. találmány sze­rinti eljárás kivitelére alkalmas berende­zést szemléltet. 1 olyan tarlályl vagy kemencét jelez., amelyben az aluminium kivonása történik. Ez a tartály vagy kemence 2 fedéllel van felszeretve, amelyben, vagy amely alatt a 3 villamos fűtőberendezés, pl. ellenái­láselem van, amely; a t adagot és az ólmot állandóan a kívánt hőmérsékleten lartja. A tartály alsó részében, állandóan mint­egy 1—1.5'Vo alumíniumot tartalmazó ólom van, ha mintegy 1000 C° üzemi hőmérsék­letei alkalmazunk. Az ólomfürdő fölé nem ábrázolt berendezések segítségével a fino­mítandó a luminiiimlörmelék ötvözetet ve­zetjük és ez ötvözet alatt viszonylag vé­kony őlomréteg alakul ki, amely különö­sen aluniiniumgazdag. Ez aluminiumgaz­dag réteg kialakulását felülről való hevítés alkalmazása elősegíti, minthogy ez;el a felső réteg különösen magas hőmérséklel­re hevül. Ezt a réteget szaggatott vonal jelzi. Ezt az aluniiniumgazdag ötvözetet a (i esapo­lónyíláson át megszakítás nélkül lecsapol­juk; a csapolónyílásnak olyan záróberen­dezése van,.amely az alumíniumötvözet ki­futását megakadályozza. Az alumínium­gazdag óloní a 7 hűlőtartályfca. folyik, ahol azl aránylag lassan mintegy 450 C°-ra le­hűljük, miközben az ólomban oldott alu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom