132555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniumacetát értékesítésére

2 1325 53. szeil vasötvözetekből, különösen' krómból, nikkelből, acélokból, rézből, de kerámiai anyagokból is készíthetjük. A szóbanforgó eljárás foganatosítása-5 kor előnyös, ha nem csekély átáramlási sebességet választunk. "Általában oly áramlási sebességek bizonyultak célszerűnek, amelyekkel a kontakt anyag liieren óránként 0,8 — 3 mol 10 mennyiségű ammóniumacetát halad át. Előnyösnek tartunk oly átáramlási sebességeket, amidőn az áthaladt ammóniumaoetát mennyisége literenként és óránként 1,0 és 2,5 mol között mozog. 15 Ez értékek azonban a hozzákevert vízgőz mennyiségétől is függnek. A munkahőiuérsekiét általában 250 és 550 G° közölt, előnyösen 880 és 480 C° között van. A mindenkor előnyös reakciófel-20 lételeket előkísérleltel könnyen megállapíthatjuk, ha a hőmérsékletet lassan addig emeljük, amíg a katalizátor mögött említésre méltó mennyiségű ecetsav már nem mulatható ki. Adoll eset-25 ben azonban az is előnyös lehet, ha a kelonképző feltételeket úgy választjuk, hogy a kalalizátorkamrán említésre méltó ammóniumacetát mennyiségek álalakulallanul haladjanak ál. Ez tech-30 ni kai és gazdasági szempontból azért nem okoz nehézségei, mert a kondenzálumban foglalt híg ammóniumaeetátoldaloknak a találmány szerinti ismételt feldolgozása könnyen lehetséges. 35 Kiviteli példa: 2 mol aminóniumacelálnak 1,1 liter vízben való oldalát, amely adott esetben még felesleges ammóniát tartalmazhat, olyan kelonképző katalizátor-40 ra szivattyúzzuk, amelyet vascsőben helyeztünk el. A katalizátor vasoxidból, cinkoxidból és niangánoxitlt ól áll, melyben a fémek arány'anos mennyisége 90»/o vas, 5"o cink és 5°/o mangán. Ez oxidkeverék 50 45 súlyrcszél 50 rész vasporral és 5 rész alumjniumporral keverjük, majd alaktestekké sajtoljuk. A kontaktkemence hőmérséklete 440 C°. A sebességét úgy állítjuk be. hogy a katalizátoranyag 50 literén óránként 1,5 mol ammóniumacetát haladjon át. A reakciós terméket Felelős kiadó: cir. laiioméri SZMEIITX ..JóVri" Nvcmdasíövetkezet. Budapest. X2f., Ei'l kondenzáljuk és a benne foglalt a cet ont ledesztilláljuk. A vizes oldatban visszamaradó ammóniumkarbonátot, valamin! az esetleges változatlan ainmóui- 55 uniacetátot például úgy értékesíthetjük, hogy ezt az oldatot közvetlenül a tetszőleges eredélű ecetsav, például a cellulózaerjedésből származó ecetsav semlegesítésére használjuk fel. Az acélon ki- 60 termelési aránya kezdetben az elméletinek kb. 80°/o-a, azonban üzem közben még lényegesen nagyobb kitermelésekéi érhetünk el. Az auimóniafogyasztás nyersmérlege viszont azt mu- 65 tatja, hogy az ammóniának több mint 90°/o-a változatlan marad és így új felhasználásra rendelkezésre úlí. A szóban forgó eljárás nem volt kézenfekvő, meri ismeretes, hogy az ammó- 70 nia magasabb hőmérsékleten és különösen bármily katalizátor jelenlétében közönséges vagy kissé nagyobb .nyomáson elemeire bomlik. Ezt különösen akkor kellett várnunk, ha a felhasznált 75 kata lizá torok nehézfém vegyületeket, főkén I vasoxidot tartalmaznak. Ez okból eddig nem gondollak arra, hogy animóniumacelátot ketonná alakítsanak. Meglepő módon azonban az mu- so lalkozott, hogy az ammóniának nemkívánt bomlása gyakorlati mértékbeli nem kivetkezik be. Valószínű, hogy nemcsak a találmány szerint tekintetbe jövő reakciófeltélelek, hanem 85 maga a ketonképző reakció is erősen akadályozza a nemkívánt ammóniabomlást, míg fordítva — ami ugyancsak nem volt várhaló — az ammóniának még feleslege sem befolyásolja ká- 90 ro-san a ke'.onképződésl. A re/.ikció gyakorlati szempontból úgy folyik le, mintha szabad ecetsav lépne reakcióba. Szabadalmi igénypont: Eljárás aminőniumacelátnak, illetve ol- 95 dalainak az értékesítésére, azzal 'jellemezve^, hogy a mm óni urna c e l á to 1, előnyösén higítőanyagok mint vízgőz jelenlétében, magasabb hőmérsékleten, nem savanyú katalizátorokon va-100 ló átvezetéssel acetonná alakítunk. IK ISTVÁN m. kir. szabadalmi bíró k»l 11. VT. Tel.: 1S2-273. Fel. ve».: Remléo Vefeae