132538. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés szerkezeti részeknek, különsöen repülőgépszerkezeti részeinek a hőmérséklettől függő méretváltozásainak megállapítására, mely részeknek más hőtágulási együtthatójuk van, mint a szerelőberendezés anyagának

2 132538. előállításához használt sztrelöLerendeziis • azonban csupán ennek leiével, tehát 12 • 0.012.10=1.44 mm-rei, úgyhogy a két rész közötti különbség a hasszméretbeu 1.41 mil-5 lim éter. A találmány célja e hátrány kiküszöbölése. A találmány a szerel őberendezés anyagától eéltérő hőtágulású szerkezeti részeknek, különösen repülőgépek szerkezeti ré-19 szeinek a hőmérséklettől függő méreteltéréseinek megállapítására való és a műhelygyakorlatban használható mérőberendezés. E mérőberendezés a szerelőberendezés alkatrészét is képezheti. l» A találmány szerinti mérőberendezés kiviteli példáját a rajz szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti mérőpad, előlnézelét és a 2. ábra nagyobb léptékben az alkahna-20 zott két mérőléc beosztáskülönb&ógét meghatározott hosszmérés esetében tünteti lel. A találmány szerinti mérőpad célszerűen —2— lábakon nyugvó önmagában merev —1 —tartóból áll, melyen helytálló 25 —3— ütköző van. A tarlón elrendezett másik —4 ütköző hosszirányban eltolható. Az —1— tarlón továbbá az —5— és —(>— mérőlécek vannak. Az —1— tartó, valamin* a mérőlécek egyike, pl. a —ß- mc-30 rőlée hőtágulása a szerelőberendezés hőlágulásával egyezik. Az említett részeknél tehát a hőtágulási viszonyok azonosak. Az —5— mérőlécnek a —9— szerkezeti résszel azonos hőtágulása van, 15 e mérőlécet tehát előnyösen a szerkezeti résszel azonos anyagból készítjük. A mozgatható —4— ütközőn jelzőszerv, pl. a mindkét —5— és —6— mérőléc fölé nyúló —7— mutató, van. A két mérőlécei 40 célszerűen meghatározott kiindulási hőmérsékletnél, pl. 20 C° hőmérsékletnél készítettük és kalibráltuk. E hőmérsékleten tehát beosztásuk egyező. Az —5— mérőlécet, melynek hőtágulása a —9— szerkezeti rész 4f hőtágulásával egyezik, csupán azon a végén rögzítjük, amelynél a nuUavonal van, mégpedig célszerűen a helytálló —3— ülközővel egyült. Az 1. ábra szerinti kívileli példánál mindkét mérőlécet csupán egyik 50 végén rögzítettük. Ez különösen akkor célszerű, ha az —1— tartónak más a tágulási együtthatója, mint a —6— mérőlécnek. A szabad és akadálytalan tágulási lehetőséget minden esetben biztosítanunk kell. Evég-55 bői a mérőlécek másik végét, pl. —8-— bilincsekben vezetjük, melyek a tágulásukat nem gátolják. A pl. könny ütemből készült ---'J szerkezeti részt úgy mérjük, hogy a —3— és —4 -' ütközők közé helyezzük, úgyhogy 60 az ütközők a széleire szorosan felíeküjsznek. A —7— mutató ekkor mindkét mérőlécen a szerkezeli rész hosszát mutatja-Ha a mérést a kiindulási hőmérsékleten foganatosítjuk, akkor a két mérőbeosztá- 65 SOJI leolvasható mérték egymással egyezik. Ha a hőmérséklet magasabb vagy alacsonyabb, mint a kiindulási hőmérséklet, akkor a két beosztás közötti különbség, a. szerkezeti résznek a szerelőbereudezéfcisel 70 szembeni viszonylagos hosszváltozását adja meg. A két beosztás egymástól eltérő helyzetét példaképen a 2. ábra szemléiteli. A beosztások közötti különbséget »D-vel jelöltük. A leolvasóit hosszmérctből köny- 75 nyen kiszámítható, a szerkezeti résznél* egyéb hőmérsékleten, pl. a kiindulási hőmérsékleten való mérete. A mérőléceket továbbá kicserélhelően is elrendezhetjük és a különböző tekintetbe jövő hőmérsék- 80 letekhez megfelelően kalibrált mérőléckészlelet tarthatunk készlclben. A szemléltetett kivileli példánál egyidejűleg két különböző mérolécet alkalmazhatunk. Egyes epetek lien célszerű lehet ha 85 a mérőlécek számát növeljük, vagypeclig a —0— mérőléc alkalmazása helyeit a beosztást közvetlenül az —1 •--- tartóra vilietjük lel, ha utóbbinak azonos a hőtágulása, mint a szerelőberendezésnek. Ugyan- 90 így a leolvasás pontosságát megfelelő eszközök, pl. mérőórák, mikromelercsavarok, noniuszbeállítás alkalmazásával növelhetjük. A találmány szerinti mérőberendezésnek 95 főleg az alábbi előnyei vannak: a) A mérőberendezéssel eltérő hőtágulású szerelőberendezésben, előállítóit szerkezeti részeknél a hő tágulás következményeként előálló méretváltozásokat közvet- 10ü lenül meghatározhatjuk. b) A szerkezeti rész előállításához alkalmazott profilos rudak vagy hasonló részek hosszméretét a hő tágul ás következtében előálló hosszváltozások tekinletbe vé- 10S tele mellett pontosan meghatározhatjuk, amivel a szerkezeti részben a hő tágul ás folytán keletkező hibákat kiküszöbölheti jük. c) Az átszámítási műveleteket és az ezek- llo kel járó hibaforrásokat kiküszöbölhetjükd) Egy és ugyanazon mérőberendezéssel a szerkezeti rész anyagából, vagypedig a szere!őberendezés anyagától készült része-