132538. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés szerkezeti részeknek, különsöen repülőgépszerkezeti részeinek a hőmérséklettől függő méretváltozásainak megállapítására, mely részeknek más hőtágulási együtthatójuk van, mint a szerelőberendezés anyagának

Megjeleni 1944. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABAMDŰ BffiÖSA» SZABADALMI LEÍRÁS 132538. szám. VH/f. (V/h.) osztály. — J—4481. alapszám. Mérőberendezés szerkezeli részeknek, különösen repülőgép szerkezeti részeinek a hőmérséklettől függő méretváltozásainak megállapítására, mely részeknek má* hőtágulási együtthatójuk van, mint a szerelőberendezés anyagának. Junkers Flugzeug- und -Motorenwerke Aktiengesellschaft, Dessau. V bejelentés napja: 1942. ovi április hó 10. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi április hé 12. Oly nagyobb szerkezeti részeknél, pl­repülőgép szerkezeti részeinél, melyeket kLeser é 1 hető alkatrészként kőimyíífémből sorozalos gyártásban, többnyire acélszere-5 lőberendezésekben gyártanak, az illesztés­nél gyakran pontatlanságok mutatkoznak, imelyek egyrészt a szerkezeti rész, másrészt a szerelőberendezés anyagainak különböző hőtágulásából adódnak. A szerkezeti részek 10 hosszirányú terjedelme szerint e méret­eltérések néhány foknyi hőmérséklet kü­lönbség mellett is több millimétert tehet­nek ki. E méretei téréseket a munkacsarno­kok hőmérséklete befolyásolja. A technika li mai állása szerint körülményes és drága a nagy munkacsarnokokban a hőmérsékle­tet különböző évszakokban azonos értéken tartani. A hőtágulás következlében előálló kü-2ü lönbségek akkor mutatkoznak, ha a kü­lönböző munkacsarnokokban és eltérő hő­mérsékleteken előállított egyes szerkezeti részekel végleg" összeszerelik. E különb­ségek azonban önmagukban egyforma al­katrészek későbbi kicserélélséfíél is hátrá­nyosak. A munkadaraboknak a hőmérséklet be­folyása következlében előállott méretvál­tozásait a közvetlenül az előállítást kö-30 vető átvételi vizsgálatnál eddig nem lehe­tett megállapítani. E méretváltozások ek­kor gyakran nem is mutatkoztak, pl. ak­kor sem, ha az átvételi vizsgálatot azonos légköri viszonyok közt foganatosították, 35 mint a szerkezeti részek gyártását. Más-23 részt előfordult, hogy oly alkatrészeket, melyeket a szerelőberendezésben gondosan és szakszerűen ponlqs mérettel állítottuk elő, a szerelőberendezés és a szerkezeti rész különböző anyagainak az eltérő hő- 40 mérsékletek következtében előálló eltérő hőtágulása folytán méret szempontjából ki­fogásoltak, mivel nem ismerték fel, hogy az egy és ugyanazon szerelőberendezésben előállított szerkezeti részek az előállításuk 45 közben uralkodó hőmérséklettől függően, méretük tekintetében egymástól viszony­lag jelentősen eltérnek, ha azokat más hő­mérsékleten mérik, vagy ha a mé'ést oly mérőeszközzel foganatosítják, mely más 50 anyagból készült, mint a szerkezeti rész-A méretváltozásokért okkor gyakran a szerkezeti részt elkészítő munkásokat lel­ték felelőssé, kik állítólag pontatlan mun­kát végeztek. §5 A fentieket a következő példával vilá­gítjuk meg- Az acélból készült szerelőbe­rendezés hosszváltozálsa méterenként és hő­mérséklet fokként 0.012 mm. A könnyű­fémből készült szerkezeti rész hosszvál- 60 tozása ugyanilyen körülmények között en­nek kétszerese, tehát 0.024 mm. Például té­telezzük fel, hogy két alkatrész közül az egyikei, pl. az A-alkatrészt 15 C° hőmér­sékleten és az egyébként azonos másik B- 65 alkatrészt 25 C° hőmérsékleten ugyanab­ban a szerelőberendezésben készítettük. A hőmérséklet különbség tehát 10 C°. Ebből adódik, hogy a B szerkezeti rész hossza 112 . 0.024.10 ==,2.88 mm-rel növekedett, az 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom