132498. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisűlési készülék
13 24»* 3 nyílásoknak megfelelően ugyancsak a pa"piros síkjára merőleges hosszura nyújtott alakjuk Van. Ebben a hosszirányban |az elektronok szó-5 rása következhet be. Ez közfalak heépitésével vagy pedig vezető mezők, pl. mágneses gyüjtőmezők alkalmazásával csökkenthető. Célszerű lehet tehát kivül a sokszorozó tere körül a két (25 és 26) gyürü közölt erős 10 gyüjtőosévét alkalmazni. Á —25 és 26— gyűrűk az eltéritőmezőket a sokszorozátérllől árnyékolják. Hía különösen nagy súlyt fektetünk a képélességre, iákkor célszerű ;a isorSzerü —8 15 ós 10— nyilasok helyett képpontnagyságu nyilasokat használni. A sokszorozok keresztmetszete ekkor példaképpen a cső harántirányú metszetében nem lesz többé hoszszukjás, hanem négyzetes. Ekkor nem csu-20 pán egy, hanem két irányú eltérítést kell alkalmazni és a képnek mindegyik példaképpen négyzetes övezetét a —8— bontónyilasokkal tapintjuk le. Minden egyes öve, zet letapintása történhetik példakép pen so-25 ronként, mint ahogy ez táA'olbalátóképeknél szokásos, amikor is az egyes övezettartomiányok vagy hézagok nélkül csatlakoznak .egymáshoz vagy pedig átlapolják egymást, úgyhogy csak távolabb fekvő bontó-30 nyílások adnak' egymáshoz csatlakozó tarfcdmányokat. Ily letapintási yázlaitot példaképpen a 2. ábra mutat. Az! egyik — 30— rekesznyilás által letapintott mezőt a vastagon kihúzott —27— vonalak jelölik. A 35 blzoimlsz'ódos —31— letapintónyilások a szaggatott vonalakkal 'jelölt — 28— mezőket tapintják le. Az ezután rákövetkező—32— Ictapíntónyiláísok az eredményyoniallial jelölt —29— mezőket tapintják le. Ily mó-40 dón az egész képfelület szabályosan van fledMe. Az eltéritésre fürészfogalaku rezgéseidet Vagy háromszögletű rezgéseket használhatunk, melyeknek azonos meredekségü emel-45 kédő iés eső ágaik vannak. Más fajta, pl. szinuszvonalszerü eltérítő rezgések is alkalmazhatók, ha gondoskodunk arról, hogy bizonyos időben a rekesz minden egyes nyilasa az egész övezeti felületet egyszer tel-50 jesen letapintsa és azonos eltérítést alkalmazunk a Vételi kép összetételére. Az1 1. ábrán szemléitett hálós erősítő helyett ütközőlemezes erosiitőkét is alkalmazhatunk, melyek mágneses mezők al-55 k|alimaz|äsa nélkül teszik lehetővé az elektronoknak lemeztől lemezig való -vezetetését, mint ezt pl. a «Proceedings of the Institute of Radio Engineers» című folyóirat 1939. évi szeptemberi számában (27. kötet, 9. sz.) iközli. Az ütközőelektrócláM 60 ily kialakításánál az egyes szekündíererősitőket nem kell egymástól válaszfalakkal elhatárolni,-mint az 1. ábránál ez az esel még fennáll. ; A szekunderéi-ősitőknek azonos potenci- 65 álon lévő elektródái egy szerkezeti egységgé foglalhatók össze, úgyhogy az ábrán kü-1 önállóan, rajzolt —9— hálók a szomszédos erősítő hálóival kapcsolatban vannak Akkor is, amikor a lávái!óelektródák kis 70 lemezekként vagy hidakkent vannak kialakítva, az azonos potenciálú összes lemez Vagy híd pl. közös tarlók révén köthetők össze. Avégből, hogy a iszekuhdererősilqkben az elektronveszteségeket lehetőleg cse-75 kély*érteken lartsuk, az elktronokíat célszerűen a kimenő nyílásra koncentráljuk. A —10— nyilasokkal kialakítóit kimenőrekesz helyett, kimenőelektródiákat is alkalmazhatunk, melyek mérete a képpontéval 80 azonos és szekunder emittálnak. Ezek az elektródák ekkor, mint a cső második kép-Váltó részének katódái, a '—14— ernyőn lesznek leképezve. Fontos, hogy meggátoljuk1 azt, hogy a sokszorozó előző fokozataiból 85 származó primer elektronok vagy elektronok a —10— kilépőnyilásokon áthaladjanak, mert különben a képtartalom elmosódik e zavaró elektronok hatása folytán. A bemeneteli rekesz és kimeneteli rekesz 90 előállítása szempontjából célszerű, hogy a re* kesznyilások fekvésének és nagyságának tel-, jes megegyezése végett aziokat egy munkamenetben pl. közös ísajtolóherendezéssel ké- „5 szítsuk Vagy pedig az előállitáSra pl. egy ki-Vágószerszámot alleilmazzunk. Száblatliftlnn ijgjénypiolnltolí: 1. Képérősitőcső,'azzal jellemezve, hogy az eredieti kép elektronoptikai leképezésének100 síkjában többlyukas rekesz van elrendezve, melynek átbocsájtó nyilasai szekundéremissziós sokszorozó bemeneti nyílásaiként Vannak kialakítva, hogy e szekunderemissziós sokszorozok mindegyikének105 megfelelően 'kialakított kimenőelektrodá ja Van, mely a felvevő ernyőn elektronoptikáikig Van leképezve és hogy ugy . a. iszekundíeremisisziós sokszorozok előtt mintáztok mögött azonos ütemben dolgo-iio
