132498. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisűlési készülék

Megjelent 1944. évi január hó 4-én. MA6TA1 KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁS SZABADALMI LEIRAS 132198- szám. VH/J. osztály. — F—9737. alapszám. ElefclpoiikijSiülísi készülék. Fernseh G. ni. b. H. cég, Berlín-Zehienctorf (Németország). A bejelenlés niapfa: 1942. március 19. — Németországi elsőbíisége: 1941. március 10. A találmány e'.ektronkisülési készülék és kiváltképen elektronoptikai képerőfiíitő^mely pl. képvjáltő csőként vagy készülékként fényképek nagyított vagy kicsinyített leké-5 pezésére használható. A készülék' pótlólagos berendezésként képvevő /csöveknél, képlp• adó csöveknél, elelrti-onmikroszköpoknál és más effélénél is alkalmazható. Számos iecieti.cn

az a feladiat, hogy 'esc-10 kély erősségű fényképet vagy pedig csekély elektronsűrűségű elektronképet kill felerősíteni, mimeUett az elektronok viszonylagos mtenziíiselosztását ífetón kéli t- rtaini, mig egyidejűleg: .abszolút mérve az 15 elektronok száma kéresztmetszetegységenként növekszik. Erre a célra tudvalevőleg elektronoptikai leképező berendezés leképező isikjábian ütköző elektródát rendeznek el és az ezen az elektródán kiyaltoftt 20 szekunderelektronokat uj leképező síkra foknsziozzák. Emellett vagy át nem eresztő Vagy pedig..ráteresztő pl. hálószerű ütköző elektródák alkalmazhatók. Áteresztő ütköző elektródák alkalmazásánál azonban a 25 kép erősen elmosódik, mig át nem eresztő ütköző elek Irodák alkalmazásánál a primer és szekunder vezető mezők nehezen Választhatók szjét. . Különösen több ütköző elektróda egytuás-30 utáni alkalmazása jár nagy nehézségekké', mert nem látszik lehetségesnek, a minden, egyes képponthoz tartozó elektronokat a sokszorosító folyamat alatt a szomszédoisí képponthoz tartozó elektronoktól el-35 választva Vezetni. Elméletileg ily vezető mezők kialakíthatók, a tényleges kialakítás azonban az itt szükséges elektródák mechanikai 'kicsinységén csődöt mond. . A találmány szerint ezeket a nehézségeket ugy szüntetjük meg, hogy a kiindulási 40 kép elektronoptikai leképezése síkjában többlyukas rekeszt rendezünk el, melynek átbocsájtó nyilasai szekunderemisisziós: erősítők bemeneti nyílásaiként vannak -kialakítva. Mindezen szekűndeneinissziós erősi- 4S tőnek megfelelően kialakított kimenő elek-Iródája van, melyei elektronoptikai leképező, rendszer a vevő elektródán pl •világító 'ernyőn képez le. Ily módón eleinte a képnek csupán egyes- pontjíai vagy sorai 50 képeztetnek le felerősített módon. Ezenkívül alkalmaznak eltérítő mezőket is olymódon, hogy a kiindulási kép leiapintása a tstzekunder erősítő belépő nyílásain át övezetről övezetre történik és a vételi kép 55 ugyanígy övezetről övezetre épül fel. Az itt alkalmazott eltérítő mezőknek célszerűen azonos fázisuk, -frekvenciájuk és amplitúdójuk van, úgyhogy a képbontás és képfelépítés pontosan egyformán történik. 60 Az eltérítő frekvenciának néző készülékeknél csupán akkorának kell lennie, hogy a képpontok összeolvadjanak"a vételi képben a szem tehetetlensége folytán. Amenynyiben nem vizuális szemlélésre alkalmaz- 65 zűk a vevőernyői, hanem pl. fényképészeti feljegyzésre, kimérésre vagy más értékelésre, akkor kisebb eltérítő frekvenciát 'alkalmazhatunk. A kép ráosfinomsága a rekesznyiláso.kf7o