132451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mezőgazdasági és ipari termékek szárítására

2 132 451. melyben a —3— szalag van elrendezve, az eltávozó gázokénál magasabb hőmérséklelű kemenceboltozát sugárzó melege hevíti. Az előmeiegítőnek az —1— és —2— 5 illetve —3— szalagját elkülönítve magában foglaló két része közötti hőkiegyenlítődést a —3a— válaszfal akadályozza meg. Az —1— szalagra —A—nál adagolt, szárítandó anyag a iszalagon a nyíl irányában 10 halad tova, erről a —2— iszalagra jut, mely azt a megfelelő nyíl irányában, az —5— zsilipen át a —3— szalagra juttatja, ez a • —6— saj tolócsigába továbbítja, mely a szárítandó anyag nedvességtartalmának nagy 15 részét kisajtolja. Az —5— zsilip hozzájárul a mechanikai szárítónak a —3—szalagot és az —1— és —2— szalagot magában foglaló részei közötti hőkiegyenlítődés megakadályozásához. A sajtolócsiga 30 külső tokban elrendezett, szitaszerűen átlyukasztott, kettős —30—, —31— köpenyből van összetéve. A —31— köpeny a sajtoló tengelyével szilárdan van összekötve és rajta a lulajdonképeni sajtolócsiga, il-21 lelve a csigamenet van elrendezve. A—30— és —31— köpenynek külön-külön hajtása van, ami lehetővé teszi, hogy a —31— köpeny a —30— köpenynél gyorsabban forogjon. Ilyen eltérő sebességű elforgatással 30 a sajíolón áthaladó: anyagot megforgatjuk, úgyhogy az

anyagáram belső anyagrészei is kifelé fordulnak és a szitaszerűen lyukasztott falhoz szorulva kisajtoltatnak, miáltal a saj tolót elhagyó anyag minden ré-35 széből a nedvesség egyenletesen van eltávolítva. A sajtoló csiga végén ennek tengelyére magában véve ismert vágószerkezet van elrendezve, mely az összesajtolt anyagot előaprílja, melyet ilyen állapotában a 40 —7— fellazítócsigába s ebből a —8— röpítő adagolón át a pneumatikus szárítóba vezetünk, mégpedig úgy, hogy az mindenek előtt az «egyik végével a —4— kemencével összekötött —9— csővezetékbe jusson- E 45 —9~ vezeték másik vége a —10— szellőztetőhöz csatlakozik. Ez utóbbi a —8— röpítő adagolóból kilépő anyaggal együtt a —4_ kemencéből forró gazokat szív él és juttat a nagyobb átmérőjű, egyik végével 5Q ugyancsak a —10— szellőztetőhöz csatlakozó —11— csővezetékbe. E —11— vezeték másik1

vége a kerekből négyszögletesbe átmenő keresztmeíszetű —38— csőtoldattal a —12— átterelő röpítőhöz csatla-55 kőzik, mely a —10— szellőztetővel szállított gáz-anyagkeveréket elszívja és a —13— csővezetékbe dobja, melyből e. keveréket a —14— szellőztető szívja el és juttatja a—15— csővezelóken át a —16— faj lázóba. 60 A —8— röpítő adagolóba az anyag az e röpítőn oldalt elrendezett —32— csőtoldaton át lép be. A —32— csőtoldat ily oldalsó elrendezésével az anyagot a legrövidebb úton juttatjuk a —33— kilépő- 65 nyíláson át a —9— csővezetékbe, miáltal az anyag pépesedését, a kilépőnyílásnál való odasűlés-ét és zavaró csomók képződését a —9— csővezetékben elkerüljük. A —33— kilépőnyílás, keresztmet- 70 szelének a szárítandó"anyag, pl. burgonya, fű, répalevél, cukorrépa stb-, fajsúlya szerinti beállítására, a —8— röpítő adagoló —34— lengeivén elrendezett, kilendíthető —35— és —3(5— tplókákkal löbbé-kevésbbé 75 szűkíthető vagy ismét eredeti keresztmelszelének méretéig nagyobbítható, hogy ilymódon a teljes anyagmennyiség lehetőleg központos átáramlását biztosítsuk a csővezetékben. 8° A —12— átterelő röpílő kilépő nyílása a négyszögletesből berekbe átmenő kereszlmésjclű—42—cs"toldatként van kiképezve,, mely kerek keresztmetszetű meghosszabbításával a —13— csővezeték bővülő vé- 85 gébé nyúlik, mely csővezetékbe, oldalsó összekötő vezetéken át friss gázok úgy áramolhatnak be, hogy az anyagáramot örvénylő mozgásba hozzák, miáltal a szárítandó anyag magja körül a megelőző 90 szárítási folyamat során képződött gázburok megbomlik és a friss gázok az anyagig jutnak el. A —12— átterelő röpítő oldalfalain, belül, a .—43— elzárókosarak vannak elrendezve, melyek között e rö- 95 pítő —40— tengelyén elrendezett lapátkerék forog el. Az átterelő röpítő alkatrészei úgy vannak elrendezve, hogy a belépő gáz- és anyagáram a —40— tengely és a lapátkerék —39— lapátjai között sza- 100 hadon haladhat át, míg a —12— röpítőnek —38— beömlésével szemközti —41— hátsó fala úgy van kialakítva és a —39— lapátok úgy vannak megszerkesztve, hogy az anyagot a lapátkerék röpítő ereje a 10* —42— csőtoldatba, illetve a —13— 'csövesetekbe tengelyirányban röpíti, miáltal annak a hátsó —41— falon való lerakodását és odasülését elkerüljük, mimellett az anyagörvényléseket és az anyagnak a 11» —12— átterelő röpítőbe való visszajutását a —43— elzáró kosarak akadályozzák'.