132445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás saválló tapasztómasszák előállítására
Megjelent 1944. évi január hói 4-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABABALM1 BiSOSACi SZABADALMI LEÍRÁS 132445. szám 'IV/h/l. (Xyil/b.) osztály. — F—1«164. alapszám. Eljárás saválló tapasztómasszák előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A toefelentés napja: 4926. évi július hó 28* — Németországi elsőbbsége: 1925. évi július hó 30. A kémiai technikában, savanyú folyadékokhoz használt edények bélelésére alkalmazott kőlapok összetapasztásához többnyire oly tapasztóliszteket alkalmaznak, 5 melyek főleg kovavasból vagy szilikátokból állnak és vízüvegoldattal elkeverve oly tapasztómasszát eredményeznek, mely meghatározott idő múlva megkeményedik és a kőlapokat összetartja. A legtöbb tapasztó-10 masszánál a keményedés lassan megy végbe vagy egyáltalán nem létesítenek szilárdan kötő saválló; tapasztást. Megállapítottuk, hogy a tapasztóliszt reakció képessége a vízüvegoldatban hidro-15 lizis következtében szabadon jelenlevő alkáliával szemben a tapasztóm assza használhatósága szempontjából döntő jelentőségű. Megállapítottuk, hogy a tapasztás száradása és kötése főleg azon alapul, hogy 20 a vízüveg szabad alkáliját a tapasztóliszt reakcióképes része, pl. a reakcióképes kovasav leköti. A folyadék fázisnak kovasavval való feldúsulása illetve a szabad alkáli lekötése következtében azonban a vízüveg-25 oldat szóiként már nem állandó, vagyis, az alkálitartalma az egész kovasavát már nem birja szól alakban oldatban tartani, (peptizálni), úgyhogy a kovasav egy részének gél alakjában kell kicsapódnia. Az |0 ezt követő száradásnál a tapasztómassza lekötését és savállóságát ez a kovasav idézi elő. Az eddig alkalmazott tapasztólisztek néhány fontos összetevő kivételével, főleg szilikátokból, mint földpátfaól és ezzel ro- 35 kon ásványokból készülnek. Ezeknek az anyagoknak a reakcióképessége, amint kísérletekből kitűnt, igen csekély. A reakcióképességet számszerűen következőképen határozhatjuk meg: 2 kg anyagot oly fi- 40 nomra őröljük, hogy a szemcséi 2500 szem/cm2 sűrűségjű szitán nem esnek át. E mennyiséget azután a 25-szörös mennyiségű 150/o-os nátronlúggal 2 óráig forraljuk. Az ekkor mutatkozó súly veszteség a kiindu- 45 lási mennyiségre vonatkoztatva és százalékba kifejezve a reakciós számot adja. E szám az alkáliával szembeni reakcióképességre jellemző. A találmány értelmében a tapasziómasz- 50 szák előállításához oly anyagokat alkalmazunk, melyek alkáliákkal szemben különösen nagymértékben reakcióképesek, Kitűnt, hogy jól használható, tapasztómaszszáknál a fenti módszerrel meghatározott 55 reakciószámnak 40—50 között kell feküdnie. Az eddig alkalmazott anyagoknak sokkal kisebb reakciószámuk van. Különösen alkalmas anyagoknak a •természetben előforduló -víztartalmú kovasav előfordulási go alakjai bizonyultak, melyek opál, k'alcedon, kovakő és hasonló elnevezések alatt ismeretesek. A találmány értelmében pl. a kovakőlisztből előállított tapasztóanyagoknak lé- 65 nyegesen rövidebb kötési idejük van és a tapasztás sokkal szilárdabb, mint az eddig ismert vízüveges tapasztások. / ; * Ez a niftp" a, 2810/1942. M. E. sz. rendelet 4. §-a érfelrftébéa. a volt jugoszláv, hatóságnál íannak idején tett szabadalmi bejelentés napja. •";'•' : - •• •
