132422. lajstromszámú szabadalom • Tányérszelep négykamrás száraz gázmérőkhöz

2 132 122. déséhez alkalmazkodhatik. Ez azonban a szelepnek hajtóművével való kapcsolata folytán csupán arra az esetre érvényesi, (amikor az ülés ferde elhelyeződése alkal-I mával középpontjának magassági helyzete nem változott meg. Ha ellenben az mé­lyebbre kerül, mint eredetileg volt, tehát iamikor a szelepülés az 1. ábrán szaggatot­tan rajzolt szabályszerű helyzete helyett 10 az egyik oldalon a kihúzott vonallal raj­zolt mélyebb helyzetet foglalja el, akkor a szeleptányér az ülésnek csupán legmaga­sabb pontján fekszik fel, 'úgyhogy a szelep nem zárul; ha ellenben az ülés középpont-15 |a, mint a 2. ábra mutatjia, az a/2 méret­tel magasabbra kerül, akkor a tányért haj­tóműve, erővel az ülésére szorítja, ami a szeleptáiiyér vagy hajtórudazata deformá­lódását, sőt törését eredményezi. Ugyanez 20 bekövetkezik akkor is, amikor az ülésen egy idegen test rakódott le. Isnieretesek továbbá oly gázmérőszelepek is, melyek hajtóművükkel éppúgy vannak összekötve, mint a találmány szerinti sze-25 lep, amelyek tányérja azonban az orsóvá) merev kapcsolatban van. Az ily szelep­nél a szeleptányér és hajtóműve közötti, csupán rugalmas összekötő kapcsolat foly­tán a törésveszély jóllehet el van hárítva, 30 a szeleptányér mindamellett az ülés ferde elhelyeződése alkalmával nem képes egyen­letesen a szelepülésre felfeküdni és tömi­tőén zárni. A szeleptányér mindig, mint az 1. ábra mutatja, ülésének'csupán legfelsőbb 35 pontján fog felfeküdni, a 'többi részén azonban rést hagy szabadon, melyen gáz hatol át. E két sajátosságnak a találmány szerinti egyesítése, azaz a tányérnak az orsóhoz 40 képest való kardánszerű mozgathatóságá­nak és a hajtőemeltyűnek a szeleporsóva] való kény szermozgatású összeköttetése a nyitásnál, ellenben utánengedő összekötte­jtése a zárásnál, nem csupán a törésveszélyt .5 zárja ki, hanem tömítő elzárást biztosít az ülés ferde elhelyeződésénél is minden eset­ben, tehát függetlenül attól, hoyg akár el­tolódik az ülés középpontjának helyzete felfelé vagypedig lefelé. 50 Ismeretesek továbbá oly gázmérőszele­pek, melyek elzáró szerveit oly golyók al­kotják, amelyeket az azokat vezérlő mű­ködtető szerv ülésükről megemel és me­lyek az önsúlyuk által létesített elzárásnál 55 a működtető szervvel szintén utánengedő módon vannak összekötve. Ily golyósszele­pek azonban négykamrás mérőkhöz nem alkalmasak, melyek kiváltképen nagy tel­jesítményekre valók, minthogy a gázmérő képtelen méreteire vezetnének. 60 A mellékelt rajz 3. és 4. ábrái a talál­mány két példaképem foganatosítási alak­ját mutatják. A (13>ban Mezetett (1) orsót a (2) emeltyű a membránok révén működ- 65 teteit (3) bütykös tengely révén pontosan a membránok mozgása által előírt ütem­ben mozgatja fel- és lefelé (3. ábra). Az (1) orsón a biztosító (4) csavaranyák van­nak elrendezve, melyek alatt az orsót a (2) 70 működtetőemeltyű gyűrűszerű része veszi körül. A csavaranyák révén a szelep ma­gassági helyzete és ilymődon a szelepnyi­tás és szelepzárás időpontja beállítható. A (2) működtetőemeltyű és a'(4) csavaranyák 75 között a félgömbalakú (12) közdarab van elrendezve. A (2) működtető-emeltyű és az (1) orsó kapcsolatát a zárómozgás ese­tén, a 3. ábrán szemléltetett példaképen] kiviteli alaknál, a (11) rúgó tartja fenn^ 80 mely a szeleptányér (6) perselye és a (2) működtetőemeltyű között van elrendezve.;A (11) rúgó, mint a 4. ábra mutatja, az (1) orsóra csavarolt (10) csavaranyával (pó­tolható, aniikoris a (10) csavaranya és a 85 (2) emeltyűnek az (1) orsót átfogó vége kö­zött legalább annyi játékot hagyunk meg, mint amennyi a (8) ülés középpontja (2. ábra) esetleg várható eltolódásának felel ínég. Ennélfogva a (2) emeltyű a fogana- 90 tosítási alaknál sincs soha abban a hely­zetben, hogy az (5) szeleptányért erővelí tehát kényszermozgásúan nyomja a (8) sze­lepülésre, mert a szelepülés helyzet vál­tozása mellett is a szelep zárásánál, a (2) 95 emeltyű és (10) csavaran}^ közötti játék folytán, a (2) emeltyű és (1) szeleporsá kapcsolata utánengedő, úgyhogy szeleptörés vagy deformálódás a szelepülés helyzet­változásánál sem fordulhat elő. 10Ő A 4. ábra szerinti elrendezésnél a rúgó­jeröt a szeleptányér és vele kapcsolatos sze­leporsó és alkatrészek súlya helyettesíti. Az (5) szeleptányér az (1) orsón a (6) persely és a '(7) pecek révén van meg- 105 erősítve. A (6) persely furata, melyen az (1) orsó halad át! és az (1) orsó furata, me­lyen a (7) pecek halad át, a végeik felé' ki vannak bővítve és így a furatoknak és csapjaiknak egymáshoz képest játékukban no az (5) szeleptányérnak az (1) orsóhoz ké­pesti kardánszerű mozgathatósága végett és azért, hogy a szeleptányér az esetleg fer­dén elhelyeződő (8) szelepüléshez alkat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom