132421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás parafin szénhidrogének alkilezésére
Megjelent 1944. évi január hói 4-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABAMLSU BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132421. szám. Xl/fo. (H/a., IV/h/1.) osztály. — 0—1830. alapszám. Eljárás paraffin szénhidrogének alkilezésére. Universal Oil Products Company cég, Chicago. A bejelentés napja: 1941. évi december hó 29. A találmány olyan eljárás, amelynek segítségével izomer vagy elágazó láncú paraffin szénhidrogének és olefin szénhidrogének katalizátorok jelenlétében egymás-5 sal reakcióba hozhatók. A találmány különösen olyan folyékony katalizátor felhasználásával foganatosított egyszerű és könnyen szabályozható eljárásra irányul, amely katalizátor a reakciók folyamán 10 csak csekély mértékben változik és a kívánt reakcióknál a lehető legnagyobb hatásfokú katalizálóhalást fejti ki. Olyan eljárások, amelyek lehetővé teszik nagyobb molekulasúlyú, elágazó láncú 15 szénhidrogéneknek lényegileg egyenes láncú vagy kevésbbé elágazó vegyületekből való előállítását, a motortüzelőanyag-ipar szempontjából most különösen jelentősek, amennyiben ennek az iparnak egyre na-20 gyobb mennyiségekben van szüksége benzinforrpont-körzetű izoparaffinokra és különösen izooktánokra; ilyen például a 2, 2,4-trimetilpentán, amely benzinek kopogásmentes tulajdonságának megállapítá-25 sánál standardként szerepel. Jelentékeny mennyiségű bútánok és butének állnak; mint melléktermékek rendelkezésre kőolajfrakcióknak aránylag nagy primer benzinhozamot biztosító krakkolásánál; ha a bu-30 tanokat és buténeket oldószeres kivonás és frakcionálás útján megfelelően elválasztjuk, akkor olyan különleges frakciókkal rendelkezünk, amelyek újból egyesíthetők úgy, hogy a kívánt izooktánokat te-35 kintélyes hozamban kapjuk. Azok a törekvések, amelyek normál butánnak buténekkel katalizátorok jelenlétében való alkilezésére irányultak, eddigelé sikertelenek voltak, hacsak egyidejűleg a normál butánoknak izobutánná való izomerizálása nem1 40 ment végbe. Azonban izobután frakciók! buléhekkel és különösen izobuténnei, különböző izooktánok képzésére, különböző katalizátorok jelenlétében reakcióba hozhatók. 45 Azok a katalizátorok, amelyekkel eddigelé megkisérelték, hogy izoparaffin szénhidrogéneket olefin szénhidrogénekkel alkilezzenek, többek között kénsav, foszforsav, alumíniumklorid és bórfluorid voltak; 30 ezek mindegyikének hátrányai vannak, amelyebet a találmány szerinti katalizátorok felhasználásával nagy mértékben elkerülhetünk. Például kénsav nßm használható etilénnel való alkilezésre és igen sze- 55 gényes hozamot ad, ha propilént használunk. Továbbá ennek a savnak az a törekvése, hogy a szénhidrogéneket kéndioxid képződése közben oxidálja, úgyhogy a katalizátor redukció folytán fokozatosan, 6« elvész és a reakciótermékek kénvegyületekkel, valamint oxidálási termékekkel vannak szennyezve. A foszforsav alkalmazása korlátozott és emellett a reakciók gyakorlati mértékben « nem gyorsabbodnak, hacsak nem1 használunk nem kívánatosan magas hőfokokat. Alumíniumklorid és hasonló több vegyértékű fémek sói a szilárd szemcsés katalizátorok szokásos hátrányait mutatják, 70
