132395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás flotációs vagy egyéb finom szulfidos ércek előkészítésére és előpörkölésére

2 1-S239 5.-­pörkgázok hőmérséklete alacsony és kon-» centrációja csekély. Minthogy ezekből a gázokból nem lehet bármely eljárással kén­savat előállítani, a legtöbb esetben szüksé-5 ges, hogy az egyfokozatú lepörkölés le\é­ze'ésével egyidejűleg a kénsav előállítóbe­nendezést is újonnan kell építeni, amelynek viszont a csekély gázkoncentráció folytan nagyobbnak kell lennie és ennélfogva a 1° költségei is a szokásosnál nagyobbak. Már korábban kísérletet tettek az emlí­tett hátrányok kiküszöbölésére. Ezt olykép iérlék el, hogy a nyers flotációs ércet, amely lényegesen képlékenyebb, mint az előpör-15 költ érc, 4—5 mm átmérőjű metéltté ala­kították át és így pörkölték le. A mechani­kai kemencékben azonban az alaktestek ismét csak elmorzsolódnak és a nagy kén­tartalmú alaktestek a Dwight—Líoyd-féle 20 tűzhelyen való elfúvatásakor a hőmérsék­let olyan mértékben emelkedett, hogy a cink nagymennyiségben elillant és az érc összeolvadt. E kísérletek folytatása közben megálla-25 pítottuk, hogy az alaktestek súlyához vi­szonyított felületének csökkentésekor, azaz tehát nagyobb darabok esetében, a pörkölő­sebesség, amely a túlmagas hőmérsékletek fellépését okozza, annál kisebb, minél na-30 gyobbak a darabok, azonban a pörkölőse­besség még azoknál a durvább alaktesteknél is, amelyek a Dwight-Lloyd készüléknél feldolgozhatók, még mindig túl nagy és ezért a hőmérséklet túl magas. Amidőn a 35' darabok méretének további fokozásával a pörkölőfolyamatot aknás kemencébe he­lyeztük át, azt találtuk, hogy meglepően kedvező eredményhez jutunk. így pl. 40X 40x80 mm nagyságú darabokat 2 méter 40 magas aknában az alsó részen történt meg­gyújtással folyamatos üzemben úgy sikerült lepÖrkölnünk, hogy a feladott anyag 26<y0 kéntartalma a lepörkölt ércben 5o/o szulfid­kén és 7o/o összkéntartalomra süllyedt. Az 45 ércet ezután alul darabos alakban vezet­jük el. A darabok olyan porhanyók voltak, hogy a zsugorításhoz szükséges szemcse­nagyságra való . aprítás semmiféle nehéz­séggel nem járt. A pörkgázok forrók vol-50 tajk és minden nehézség nélkül hozhattuk Felelős kiadó: dr. ladoméri őket 100/0 S02 tartalomra. A kemence tel­jesítménye keresztmetszet négyzetméteren­ként kb|j 5 t íére volt 24 óra alatt. A kemen­cét csupán az ércnek a felső részén végzett beöntésekor és a pörkölt anyagnak az alsó 55 részen való eltávozásakor kellett kiszolgál-y tatnunk. A flotációs ércet az eljáráshoz akként formáljuk, hogy 90 rész nedves flotációs ércet 10 0/0 oxidos olyan morzsával, amelyet 60 az előpörkölt alaktestek aprításakor kap­tunk, továbbá 4"/o kénsavval szalagsajtón dolgoztunk fel. A keverék 40 mm vastag szalag alakjában lépett ki, amelyet a tégla­iparban ismert drótokkal 40 mm széles 65 csíkokká vágtunk szét. A Z11O -|- H2 S0. 4 = ZnS04 -)- H 2 0 reakció, folytán felmelege­dett érc kihűléskor a cinkszulfát kikristá­lyosodása közben megkeményedik és meg­szilárdulás után azonnal felhasználható. 70 A leírt eljárás nagy előnyei az eddigi is­meretekkel szemben abban nyilvánulnak meg, hogy a kiszolgálás rendkívül csekély, amely csak a kemence töltésére és kiürí­tésére szorítkozik, a pörkölőfolyamat tel-75 jesen pormentes, cinkveszteség nincsen, el­lenben a pörkölősebesség nagy és tömény, meleg pörkgázok keletkeznek, amelyek a kénsavüzem számára nem okoznak semmi­nemű nehézséget. A kapott előpörkölt 80 anyag igen kiváló alapja az ez után követ­kező zsugorításnak. Ennélfogva a zsugorító készülék teljesítménye igen nagy és a termelt zsugorított érc a cinkkohó számára teljé­sen kifogástalan. 85 További nagy előnye az eljárásnak, hogy a szükséges berendezések és kemencék­költsége és különösen azok va&szük£ég!ete minden egyéb eljárással szemben rendkí­vül csekély. Szabadalmi igénypont: 90 Eljárás flotáció útján előállított szulfidos ércek és egyéb finom1 cinkércek lepörkő­lésére, azzal jellemezve, hogy az érceket önmagában ismert eljárással 10 mmdá­rabnagyságot meghaladó darabos alakra 95 hozzuk, e darabokat aknás, vagy más megfelelő kemencében élőpörköljük, majd aprítás után készre pörköljük és zsugorítjuk. ISTVÁN ín._ kir. szabadalmi bírö^ .JÖVö"' NyoműMzSTetkezst, Budauegt. IX.. Erkel-a, 11. T»l.: 188-278. Fel. vez.: Derajéa Fsrene

Next

/
Oldalképek
Tartalom