132243. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső ultranagyfrekvenciájú elektromágneses rezgées gerjesztésére

18ÜÍ18 3 szintén forgásszimmetriás fémes —2— test felületei határolják és amelyeknél az elektronsugárzás tengelye a tárcsa­alakú kondenzátor illetve a forgásszim-5 metriás ház tengelyével egybeesik. A rezonátor —.3— üregét a —4— és —5— falakkal határolják. A gerjesztést a ho­mogén -r.6— mezőtérben végezzük. Az • 1., 2-f és 5., 6. ábrák íoganatosítási ío példáiban a rezonátortér tárcsaalakú, a 3., 4. ábrák íoganatosítási, példájában toruszalakú. Az i-, 3., 5. és 6. ábrák az elektroncsöveket a forgástengelyen át vett hosszmetszetben mutatják. A 2. és 15 4. ábrák a forgástengelyre merőlegesen vett metszetek. Ha tárcsaalakú rezonátorteret al­kalmazunk, úgy előre megadott hul­lámhossznál a rezonátor méreteit 'egy-20 szerűen és pontosan kiszámíthatjuk. Ha a tárcsaalakú üreges testet úgy gerjesztjük, hogy a szimmetriateng sly körzetében a —4— és —5— falak kö­zött a legnagyobb feszültséghullámér-25 ték, a tárcsaalakú tér szélén pedig a rezgés feszültségi csomója keletkezzék, akkor a villamos mező erősségére a 'forgástengelytől való távolság függvé­nyében olyan differenciálegyenlet állít-30 ható fel, mely a zérusrendű Bessel-fé­le hengerfüggvénnyel oldható meg. Ha a forgástengelytől alkalmas léptékben mért távolságot x-el jelöljük, akkor a BesseRéle zérusrendü hengerfüggvény -35 hek m xi = 2,405, x2 = 5,520, x 3 = 8,654, , xn = ..... értékeknél zérus A-i. . , . j. helyei fannak. Az egyszeri! xn ;= 2 i . y összefüggésből azután a megadott X hullámhossz számára az n-edik felső *o hullámon rezgő, tárcsaalakú henger­térnek r sugara kiszámítható. Az xx zérushely számára, amely az alaprez­gésben való gerjesztésnek felel meg, az r = 0,383. X sugár vagy a d = 0,766. 45 X átmérő adódik. A rezonátornak előnyösen sugárirá­nyú kiterjesztésével az elhatároló —1— fémház dobozszerű alakot, akörülzárt 50 —2— fémtest pedig lapos tárcsaalakot kap. A tárcsaalakú —2— fémtest át­mérője célszerűen csak valamivel ki­sebb a ház belső átmérőjénél. A ház határolta tét két olyan —3— és —7— 55 térrészre van osztva, melyek egymással szűk gytírűalakú ^-8-- hasíték útjájti közlekednek. ' -Már most a —7— térrészt előnyö­sen egyúttal energiavezétékként anten­nának vagy terhelőellenállásnak a re- 60 zonátorhoz való csatolására alkalmaz­hatjuk, ha figyelemmel vagyunk árrá, hogy a terhelést lehetőleg lazán kell a rezonátorhoz csatolni. Túlságosan szo­ros csatolás esetén a rezonátorból túl- 65 ságosan sok energiát vonunk el, úgy­hogy az nagymérvű csillapítást szenved és sokat vészit teljesítőképességéből. Az antennát a rezonátorhoz az eriergiave­zeték és az antenna elhangolásával és 70 a rezonátorhoz képest kis hullámélléh­állású energiavezeték megválasztásával lehet lazán csatolni. Ha nem alkalma­zunk elhangolást, akkor az enérgiave­zeték hullámellenállásának igen kis ér- 75 téket kell adnunk. Az energiavezetéki ez esetben a rezonátor számára csaknem rövidrezáró kapacitást alkot. Az ener­giavezeték jilyen kialakításának előnye1 ­azonban abban van, hogy igeri érzé« 80 kény, teljesen egy hullámú rezonátort kapunk.; A szemléltetett csöveknél tehát az energiavezetékként használt —7— tér hullámelleriállását a rezonátor hul­lámellenállásához képest kis értékűre 85 választottuk. Ezt egyszerűen úgy ér­tük el, hogy a —7— tér túlnyomó, rész­ben sik határolófelületeinek egymástól való távolságát kicsire választottuk. A —2— fémtest az —1— háztól körül- 90 zárt teret azonos vagy csaknem azo-r nos önfrekvenciájú, de különböző hul­lámellenállású két térrészre osztja. Az 1., 2. és 5., 6. ábrákban szemléltetett csöveknél a két —3— és —7— térrész 95 önfrekvenciája azonos, miután átmérő­jük pontosan egyenlő, a 3. és 4. ábrák­ban szemléltetett csőnél az önfrekven­ciák csak megközelítőleg egyenlők. Ha már most a rezenátort az aiap- íoo rezgésben gerjesztjük, amikor sis a ten­gely körzetében legnagyobb feszültség­hullámérték, a szélén a —8— hasíték­nál pedig feszültségi csomó keletkezik, akkor a hangolt és rövidre-záró kon- 105 denzátorként működő —7— térben a tengely körzetében ugyancsak legna­fyobb. feszültséghullámérték keletkezik. . —7— tér csekély hullámellenállása következtében a. feszültségi amplitu- no dók e legnagyobb feszültségi érték he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom