132187. lajstromszámú szabadalom • Szájrész-szerelvény, illetve szájrész távbeszélő mikrofonokhoz

132187. 7 . Mint már az (előzőkben megállapítottuk, - szájrészként használható, kellő méretű üreges kamra úgy tekinthető, mint a száj_rész nyílásánál elhelyezett tömeg és az üreges kamra belső térfogatának megfelelő merevség, amint azt a 2. ábrában villamos hasonmás alakjában ábrázoltuk és az 1/., 2/., 3/. egyenlettel kifejeztük. l.o A száj rész nyílásának területe adott rezonáns frekvenciánál csakis úgy növelhető, ha a bezárt levegő térfogatát csökkentjük. Abból a célból, hogy a szájrész nyílását nagyra választhassuk és így a gátló hatás 1? előnyét teljesen kihasználhassuk, továbbá ennek folytán a száj rész térvfogatát kicsinyre választhassuk, a szájrész belseje megközelítőleg csonkakúp alakjában készül. Ez nem jelenti azt, hogy az alkotó 20 egyenes vonal vagy a tér keresztmetszete köralakú, hanem csak azt, hogy az üreg hátsó végének keresztmeiszete határozottan kisebb, mint a külső vég keresztmetszete. 25 ' Számítások azt mutatták, hogy körkeresztmetszetű egyenes és szűkebb végén zárt csonkakúp rezonáns frekvenciája a csonkakúp méreteivel a következő viszonyban van, ha D a tágabb vég átmérője cm-ben, L az üreg tengelyirányú hossza 30 cm-ben, továbbá D/DS a tágabb és szűkebb vég átmérőjének geymáshoz való viszonya. D/DS szűkebb végén zárt tölcsér 35 rezonáns frekvenciája 1 8330.K 2 10900.K 3 12Q0O.K 4 12600.K 40 5 , • ' 12930.K ahol • ! r' í • ; 1 }'L (0,8P+L) ' 45 Ezekből az értékekből kitűnik, hogy a D/DS viszony hasznosan 2-re vagy 3-ra emelhető, de további növelés L és D bármely adott értékeinél a rezonáns frekvencia aránylag csekély mérvű növekedését 50 eredményezi. Előnyös, ha a szájnyílás átmérőjét kellő nagyra választjuk, mert ezzel a gátló hatás előnyösebben hasznosullak) és a szájrészben belépő akusztikai energia növ,'l-55 hető. Adott rezonáns frekvenciánál a lólcsér hossza az átmérő növekedésével csök-fc ken. Tapasztalat szerint a rezonancia élessége a tölcsér hosszának függvénye. Mine] rövidebb a tölcsér, annál laposabb a rezonancia-görbe. Nem kívánatos, hogy . a 60 tölcsér rezonanciája éles legyen, mert ez a mikrofon jellemző görbéjében éles csúcsot okoz. A zárt tölcsér fo rezonáns frekvenciáját már a 22/. egyenletből meghatároztuk és 65 a tölcsér szálynyílásának D átmérőjét megfelelően megválasztottuk. Ezután a D/DS viszony. bármely értékénél az L. hossz a 10. ábrában ábrázolt görbékből megállapítható. Ezeket a görbéket az 1/., 2/. és 70 3/. egyenletből, valamint a rezonancia görbe élességére vonatkozó kísérleti adatok alapján határoztuk meg. . .- " Ha a rezonancia görbét túl élesnek találjuk, rövidebb tölcsért választunk, ami- 75 vei fo értéke növkeedik és ennek megfelelően változik d értéke 22/. és 15/. egyenletben. . A 10. ábrában ábrázolt görbék alapján a szájrész-tölcsér méretezéséhez szükséges 80 összes értékek könnyen meghatározhatók'. Az ábrában a görbék három csoportját ábrázoltuk. A görbék két-két szomszédos csoportjának közös köordinála-'-engíelje van. • 85 Az ábra baloldali felső négyzetében ábrázolt görbék állandó fo frekvenciánál a D/DS kifejezés vagyis a szájrész mellső és hátsó végátmérőinek viszonya és a 90 K í L (Ü,8D 4- L) tényező között fennálló összefüggést mutatják. 95 A jobb oldali felső négyzetben ábrázolt görbék állandó D átmérőknél az előbb említett tényező és az L hossz közölt fennálló viszonyt mutatják. E két görbecsoport segélyével adott D átmérő esetén fo 100 frekvenciánál és bármely D/DS viszonynál a tölcsér hossza megállapítható, A 10. ábra alsó részének jobboldalán ábrázolt görbe a csúcsértéktől 3 decibellel el-érő energiaszint változás esetére a csúcs 12-fl 105 frekvenciaterjedelmét a íölcsérho-sz íügg^ vényében adja meg. Ez agörbe"Tehát a rezonancia élességéről tájékozta1

. Az előzők szerint,, há a D átmérő ériékét oly nagyra választjuk, amilyen nagyra no ezt a gyakorlati viszonyok megengedik, akkor L értéke kicsiny lesz. Abban az esetiben, amelyben a szimítás alapjául má-