132186. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelátvivő berendezés

8 13316t kor a legnagyobb érzékenységű pillanatokban vesz fel szinkron jeleket, mint |szuperre~ generativ vevő készülék és az —A— átvivő vezérlése alatt szinkronizálódik. A —B— 5 átvivőben igy keltett lökés azonban az —A— átvivőbe 0.2 ezredmásodperccel későbbi időpontban érkezik, mint amelyben —A— azt a lökést keltette, mely a — B— átvivőt az első eisíetben működtette, az —A— átvivő" 10 bői származó harmadik lökés előtt tehát 0.05 ezredmásodperccel. A 0.05 ezrediná" sodpercnyi időköz elégséges almoz, hogy ebben a pillanatban az —A— átvivő az érzékenységi, ponttól elég távol legyen, s 15 igy a —B— átvivőből származó lökés lényegesen ne befolyásolhassa. Az eredmény tehát az, hogy az -—A— átvivő a --B— átvivőt vezérli, B••'— átvivő azonban az —A— átvivőt nem vezérli, ami tehát egy" 20 irányú hatást jelent. Ha viszont a kezdeti viszonyok' olyanok, hogy az —A— átvivő késik a —B— átvivő mögött fázisban 1/10 ezredmápodpprcceh fordított helyzet áll elő, mikoris a --B— 25 vezérli az —A— átvivőt, ez utóbbi azonban a —B— átvivőt nem befolyásolja. A két átvivőt tartalmazó áramkörnek és a terjedési pályának két stabil egyensúlyi helyzete van. Az egyik helyzeítben az —A— 30 végpont a vezérlő tényező, a másik helyzetben pétiig a —B— átvivő veszi át a vezérlés szerepét. Ha most két egyenlő kábelszakasszal (vagy szabadtéri pályával) el" különített három ilyen átvivő nyer ellve" ;,5 lyezést, a — B— átvivő, mely most a közép" ponton van, a) maga vezérel, vagy b), vagy —A— vagy —G— -felől nyer vezérlést, a kezdeti fázisvjjsizonyok függvényében. Ha a —B— átvivő 1/10 ezredmásodpjerccel ké_ 40• sik az —A— átvivő mögött, —C— átvivő pedig ugyanennyivel —B— mögött, a je" lek : A— átvivőtől a •—C— átvivő felé haladnak, .a — B— átvivő erősítési hatásán át; Wa viszont a —B— átvivő késik ilyen idő" 4í vei a --C— átvivő mögött, --A— pedig ugyanennyi idővel a — B— mögött, a jelek a C—A irányban ha'líadhatnak a —B-— átvivőn ,át Ilymódon mindegyik átvivő bármelyik irányban működhet aszerint, hogy ;o stabil egyensúlyi helyzetei közül melyik Itatásos, vezérlési hatást azonban egyidősben csali az egyik irányiján fejt ki. E körülménynél fogva az átvivő-szakajsízok körül helyi visszhangok nem léphetnek fel. (Bái-55, melyik helyzetben van. is kezdettől fogva az átvivő, abban mindaddig megmarad, amig mesterséges behatás nem zavarja meg.) Kívánatos, ihogy valamennyi ájtvivőt az egjik stabil helyzetből a másik stabil helyzetbe szükség szerint válthassunk át. Egy" 60 csatornás működéssel (pl. ultrarövid hullámú rádióösszeköttetésse'l) kapcsolatban lehetséges'megoldások közül a következőnek ismertetésére térünk ki. Tegyük fel pjélda kedvéért, hogy olyan-.65 fajta vezérlőberendezést kéli létesíteni az összeköttetés mindkét végződése számára szimmetrikuson, mely annak a végpontúnak adja át a A'ezérlést( ahonnan, a beszéd származott (feltéve, hogy a beszéd egyidőben 70 csak az egyik végpontról indul ki), ezután pedig a vezérlést a végpont részére tartja fenn, még a beszéd megszűnte után is mindaddig, mig a bejövő beszéd iránya megváltozik. Az e célból mindegyik vég- 75 ponton felszerelt adó végbe re ndezés egyetlen kisülési csövet tartalmaz a 7. ábra szerinti áramkörben, mely áramkör a 4. ábrabeii. áramkör változata. Adáskor a vo" nalrőjl érkező bejövő beszédet az —L— 80 fémegyenirányilóyal és az —M— ellenállás* sal áthidalt —K— kondenzátoron át segéd" rácsra vczeljük olymódon, hogy e segédrácosal léi esi lett. átlagos feszültség (pozitiv) a bejövő teszed csucséiiékét követi. A be" 85 szed halájsa igy mindig abban nyilvánul meg, hogy az önkiollásos huUámsoroza" tok meggyorsulnak, fázisban pedig sohasem késlekednek, (vagyis az át.Vigos frekvencia megnövekszik.) . 90 Tegyük fel, hogy kezdetben az összeköt!" telesen az E-— D— -G—.B— A— irányban (6> ábra) haladnak jelek. A beszédnek' ebben az irányban yalö megszűnte után az —A— átvivőben létesül a beszéd. A beszéd 95 az —A— átvivőből származó jelek fázisait el őre tói ja (h angfere kvenciá jn periódusok -ban), aminek eredménye, hogy a) a —B— átvivőnek az - -A— átvivő feletti, befolyása majdnem azonnal mcgszírioo nik és b) mihelyt az —A— átvivőből szárma" z,ó lökés a — B— átvivőbe, a —G— átvivőből a ---B— átvivőbe jut6 lökés előtt érke" zik, a —B— átvivő vezérlését a —-G— át'105 vivőtől az —A— átvivő veszi át és mindaddig meg is tartja, amig beszéd jut at—A— átvivőbe, mert e beszéd az —A— álvivq" bői' származió lökéseket mindig ineggyor" sitja és sohasem késlelteti. 110