132186. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelátvivő berendezés
4 1 3 21 8 fí hangjelenség elkerülhető, a 7. ábra végződő állomás számára való berendezés egy kiviteli alakja, mely a 4. és 5. ábrákon szemléltetett átvivők üzemé* 5 h'ez alkalmad. Az 1. ábrán «kiváltóv elv szerint működő' átvivőáramkör látható, mely «kellőké" sú> üzemhez alkalmas. Az ilyen berndezés" nél az átvivőből távozó lökéseknek egyfor-10 máknak kell lenniük. így az egyes löké" seket azonos időtartammal, azonos ampli" tudó: és azonos hullámalakmeredekség biz" tositiása mellett kell átvinni. A megoldás az ismert kétstahilitásu kap" 15 csolás módosítása, melynél az A kettős tri" óda anódái a szembenfekvő rácsokkal ke^ resztkapcsolatok utján állnak összekötte" lésben. Az anódák egy-egy ellenálláson át az F nagyfeszültségű áramforrás poz'itjiv 20 végpontjával állanak kapcsolatban, mely áramforrás mindkét végpontja kondenzá" torokon át földelt. Az F .áramforrásra kapcsolt, az ianődellenállásokhioz képest kis ellenállású G potenciométer középre beálli" 25 tott csúsztató érintkezője a fűtőszállal és a földdel van kapcsolatban. Hymődon F feszültségértékének felét hasznosítjuk' mint anódforrást az A cső számára. A jobboldali földhöz közvetlenül 30 a T rácslevezetőellenálláson és R változtat" ható negatív előfeszültséget adó telepen át, a szembenfekvő anódához pedig S konden" zátöron át csatlakozik. A baloldali rács B ellenálláson át áll a szembenfekvő anődá" 35 val kapcsolatban ós az F forrás alsó fele felől az E ellenálláson át negativ feszültséget kap és még olyan értékű külön H negatív feszültséget is, hogy csak egy egyensiilyi helyzet, melyben a baloldali 40 anódáram a jobboldalinál kisebb értékű, tartana tó fenn, ha a balojldali rácson nincs bemenő feszültség. Nyugalmi állapotban tehlát a jobboldali rács feszültségének csak egy értéke, az R értéke lehet, mely rend" 45 szerint zérus, vagy annak közelében mozog-Eszerint a H külön telep nélkül is, az áramkörnek csak egy stabil egyensúlyi állapota lehet, mégpedig iaz 1. számú helyzet melyben a baloldali anódáram, a jobbólf>0 dalinál kisebb értékű. Pozitív bemeneti lökésnek a K trausjzformátoron és az L kondenzátoron át a baloldali rácsra való ju" tásakor, az S kondenzátor, melyet az áram változás feltölt, a jobboldali rácsra hirtelen 55 negativ feszültséget ad, miáltal a jobboldali cső anódáramát csökkenti, mire iaz áram" kör egyensúlyi állapotának pillanatnyi átváltása következik be. Az áramkör a 2. számú helyzetbe vált át, mivel azonban az S kondenzátor a létesített áramköri ál" 60 lapotot ebben az uj helyzetben fenntar-' tani nem képes (csak áram változásokat visz át), az áramkör közvetlenül ezután az 1. számú helyzetbe áll vissza. Ez utóbbi fo" lyamat iaz áramköri állandóktól függő idő 65 után megy végbe, nem pedig a bemeneti lökés időtartamának függvényében. Az 1. ábrán szemléltetett áramkör tehát a kétlökésü működéshez szükséges kíván t hatást bizlosilja. A kimeneti lökés időtarila- 70 mát az S kondenzátor megfelelő beállítása szabályozza, a többi áramköri állandókkal együtt v Ezekután bemeneti lökések utján szín" kronizált lökésgenerá.t'ort alkalmazó átvi" 75 vőáramkör egy másik és általában előnyös kiviteli alakjának ismertetésére térünk rá-E megoldás kétlökésü működéshez kivá" lóan alkalmas, Az áramkört «szinkron rendszerű átvi" 8° vőáramkör elnevezés alatt fogjuk ismertet" ni. A hasznosított elv rezgéskéltőnek pl.re" laxációs i'czgéjskeltőnek ama jólismert tulajdonságán alapszik, hogy a rácsra vezeteti kis elektromotoros erő hatására szinkronizáló- 85 dik, ha ennek az eleklromoilbros erőnek ugyanolyan nagyságrendű frekvenciája van, mint a relaxációs rezgéskeltő termesztés frekvenciája. . ' Ilyrendszerü készülék működésének meg- 90 értését bárminő fajtájú, két többé-kevésbé szimmetrikus stjaMl egyensúlyi helyzettel rendelkező áramkör vizsgálata segíti elő. Ha e készülék kezdeti beállítását pontosan semleges egyensúlyi pontjánál, a két stabil 95 helyzet között feleúton foganatosítjuk, azután pedig zajhatásoktól teljesen függetlenítjük, a készülék elméletileg e senr leges ponton megmarad. A gyakorlatban természetesen e belső áramköri zaj az egylklOO vagy másik irányban feszültségeitől ödást létesít, mely a végsőtökön az áramkörnek a megfelelő stabil helyzetbe való átlendi'r lését eredményezi. Ha azonban kezdettől fogva egy «V» egyenfeszültségű lökést kény-105 szeritünk az áramkörre, bármelyik stabil helyzet irányában, — mely a zaj folytán be" vezetett feszültségnél nagyobb amplitúdójú lökés—, az átlendülés mértéke megnövelt" szik. Ha az áramkört «t> idő után semlegest 10
