132164. lajstromszámú szabadalom • Tisztítóeszköz elektrosztatikus bordás dörzstesttel
Megjelent 1943. évi november hé 16-án. JBAÖYAR KIRÁLYI SSABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 132164. szám. XX/e. osztály. — K—15551. alapszám1 . Tisztítóeszköz elektrosztatikus bordás dörzstesttel. Koch Conrad gyáros, Kassel. A bejefoatés napja: 1941. évi július hő, 15. Az eddigi elektrosziaükus bordás dörzstestű tisztítóeszközök bordái tisztítás közben ütődés- vagy leejtéskor könnyen letörnek, ezzel az eszközök használhatatlanná 5 válnak. Főleg a szélső bordák, ill. ezek fejrésze törik le könnyen. Az ilyen dörzstestek szerkezete folytán az egyes bordákat rendszerint csak gyenge áthidalás köti össze tövüknél egymással. Legkönnyebben. 10 a szélső bordák fejrésze törik le a legközelebbi megerősítő csavarig terjedően. E hátrányokat már régen felismerték, de azokat kielégítő módon kiküszöbölni nem tudták. Ajánlottak már pl. a dörzstestet 15 és vele a fafogót körülvevő fémkeretből, vagy a fogó és a dörzs*est közötti, oldalt kiálló fémlemezből álló védőberendezést, melynek az lett volna a rendel-e ése, hogy az eszköz leejtésekor az ütést felfogja. Por-20 szívó kefékhez való sajtolt testeknél sziiá di'•'• e ere' is tilalmaztak már, amely azonban csak a még lágy sajtolmány elhajlását van hivatva az előállítás közben megakadályozni. A szilárdító perem itt a 21 sajtolt test alsó oldalán, tehát a bordákkal ellentétes oldalon lenne elrendezendő. Mindez azonban nem oldotta meg a feladatot, mert a csúcsnál lévő, leginkább veszélyeztett bordák nincsenek megvédve. 30 De még a középső bordák sem védhetők meg az ítyen, csak kívül elrendezett, törés ellen védő kerettel a bordák ^gerincéig, mert a gerincen nem szabad eltérő fajtájú anyagot, pl. fémet alkalmazni, hogy az 35 eszköz egyáltalán betölthesse feladatát. így tehát a külső, látszólag megvédett bordák továbbra is, csak úgy, mint a középsők, leesésnél, vagy egyéb megrázkódtatásnál a gyenge áthidalás helyén letörnek. 40 E hátrányokat a találmány a dörzstest bordáiba nyúló, vagy azokból kinyúló orrokkal, vagy toldatokkal ellátott fémbetétek alkalmazásával küszöböli ki. így egyíelől a bordák és az azokat összekötő hidak' 43 törés elleni szilárdsága lesz nagyobb, másfelől a kiálló orrok, vagy nyúlványok járulékos tisztítóeszközök, mint pl. lörlőbőr, szivacs, posztó, sörtekefe, slb. rögzítésére is felhasználhatók. 50 A fémbetéteket lazán is lehet elhelyezni a dörzslest vájalaiban. E kiviíel különösen olyan sajtolt anyagoknál előnyös, amelyek kihűléskor erősen összezsugorodnak; úgys ín éa a tisz í óeszkö. ök e ő.Uütá ánál 55 ez az elrendezés a kicserélhetőséget megkönnyíti. . . . Egyes kiviteleknél a fémbetétek kinyúló részei fogazotttak és fésű-, vagy vakaró-ala-« kúak. A törés elhárítására továbbá a dörzfc- 60 test bordáit a közöttük levő barázdák fenekén túlnyúló, részben, vagy egészen a bordák gerincéig érő, azonos anyagú fal köti össze egymással. . így nemcsak az összekötő híd erősebb, 65 hanem az egyes bordák is, szükség esetén a középsők is, a bordák teljes magasságáig (a gerincig) terjedően védve vannak, anélkül, hogy a célnak meg nem .felelő anyag, pl. fém gátolná az elektrosztatikus 70
