132155. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csappantyúk, gyutacsok és hasonlók gyujtólángja keletkezési időpontjának meghatározására

Megjelent 1943. évi Bev^cmber hő 16-án. ÜAGTAR KRÁLI! SZAHADALM bBÚSlü SZAB A DA LM IL EI RÁ S 132155. szám XIX/c. (VII/j.) osztály: — W—7243; alapszám. llereinlezés esappauíyúk, gyutacsok és hasonlók gyújtólángja keletkezési időpontjának meghatározására. . Deutsche Waffen- und Miniítlonsíafjríken Aktiengesellschaft Beriín-Charlottenbürg. A bi'ji'L'nij'S napja: 1842. cvl' fc'bruár. hó 5. — Németországi elsőbbeége: Í949. évi júniiis hó 17. A lövés alkalmával előforduló egyes folyamatok kezdetének és időbeli lefolyásának pontos ismerete a belső ballisztika; lényeges követelménye. Különösén" az ütő-5 szeg! lecsapódásától a gyújtóláng keletkezéséig eltelő idő lényeges. A gyújtóláng keletkezésének időpontját akként határozták meg, hogy az ütőszegnek a csappantyúra való lecsapódását és a gyújtóláng 10 keletkezését fotócellával és azzal kapcsolt erősítőberendezés segítségévei figyellek. Mivel a gyújtás kezdete a fotócella érzékenységének hosszúhullámú határától függ, a robbanási folyamat meghatározott időpont-15 ját a fotócella működésbejövetelének időpontjához csak nehezen lehet hozzárendelni. Ezen nehézséget növeli még, hogy a fotócellát a lángtól védeni kell ós hogy az erősítőberendezés üzemzavarokra hajla-20 mos. A felhozott nehézségek kiküszöbölésére a találmány értelmében a gyújtólángot a jelzőáramkörbe mint érintkezőelemet kapcsoljuk be. A gyújtás kezdete, mely a töl-25 tényhüvelyben a lánggázok által okozott észrevehető ionizálás időpontjával esik egybe, a belső ballisztika szempontjából, mint pl. a gyújtáskésleltetés megállapításnál nafgyon fontos. Ehhez ismert módon szon-30 dahuzalt használunk, melyet a töltényhüvelybe viszünk és a gyújtócsatornába oly mélyre helyezzük, ahol a szúróláng: felléptét megállapítani kívánjuk. Az áramot a szondahuzal és töltényhüvely között a villamosságot mindig vezető lánggázzal zár- 35 juk. Célszerű a gyújtóláng vezetőhatásával kapott jelzést az oszcillográfhoz való vezetése előtt önmagában ismert ellenállás-kondenzátor berendezésben differenciálni. A be- 40 rendezés magától értetődően nincs a csappantyúk és gyutacsok gyújtási idejének mérésére korlátozva. Hasonló módon a robbanóanyagok által okozott robbanások; időpontjait és a robbanási sebességet és 45 az elégési folyamatokat mint pl. két pont közötti szúrólángot a töltényhüvelyen belül,, vagy kívül meghatározhatjuk. Minden egyes időpont meghatározásához egyegy szondahuzalt használunk., Ha a gyújtó- 50 láng sebességét .két pont között riíérni kívánjuk, két különböző egymástól villamosan szigetelt szondahüzalt akként vezetünk a hüvelybe, hogy az egyik szondahuzal pl, a gyújtólyukak közvetlen közelében fekszik, a másik szondahuzal vége pl. a hüvely végénél végződik. A mérőberendezés két kiviteli alakját kapcsolási vázlatokon mutatjuk be. Az 1. ábra olyan kapcsolást mutat, mely- 60 lyel a gyújtás kezdő időpontját határoz-! zuk meg. A 2. ábra szerinti kapcsolással a gyújtóláng sebességet a töltényhüvely belsejében levő két pont között mérhetjük. 65 A —P— töltényhüvelybe az—S—szondahuzalok a gyújtólyukak közvetlen közeléig érnek, úgyhogy a — Z— csappantyú gyúj-55