132151. lajstromszámú szabadalom • Fogatos talajporhanyító

2 1*2151. kések célszerűen a 6. ábra szerinti kereszt­metszetűek, hogy a talajba lehetőleg köny­nyen behatolhassanak-és mégis, jól por­hanyítsanak. A keresztjmetszet alakja és 5 szélessége, hajlata azonban a gyakorlati, kipróbálás alapján és altalaj különböző kötöttségének, vagy egyéb eltérő voltának megfelelően (pl. burgonyaföld, vagy tarló, lucernatarló, legélőföld megmunkálásáról! 10 van-e szó), változhat. t A —15— tengely keresztmetszete négy­zetalakú, éspedig úgy, hogy a két átellen­ben levő —17— kotrókés hegyét a ten­gelymetszet közzéppontján át összekötő 15 (képzelt) vonalra a négyzet keresztmet­szet két-két oldala merőlegesen áll, illetve azzal párhuzamos (5. ábra), tehát a négy­zetes keresztmetszet a tengelyen a követ­kező —16— tartópár helyén az előbbihez 20 képest 60 fokú szögi alatt elfordul. Az át­lyukasztott —16— tartókat párönként két­két anyás csavarral erősítjük fel a tengely­re (5. ábra). A —17— kések kampója úgy hajlik, hogy 25 az a menetirányban még elől levő porha­nyítatlan talajba felülről kap bele, vagyis a dob forgása megegyezik a —11— talyiga­kerekek forgásirányával. A —17— kések a —16— tartókban vala-30 milyen módon rögzítve vannak', pl. a 7., 8. és 9. ábrán feltüntetett rugós pecekkel. A felkotrott talaj széjjielszóródásának megakadályozására szolgál az —5— tető, mely elöl elhelyezett —18— sarok körül 31 nyitható. Tetején, teljesen nyitott állapot­ban a —3— gyeplőtartő közepén levő—4— kampónak megfelelő helyen van rajta a négyszögletes —6— fülkarikaj melynél fogva nyitott állapotban rögzíthető. Az 40 —5— tető hátsó részét a hozzá csukló­san illesztett és még kétszer csuklósatí tört —19— simító deszka alkotja. Hogy ez a simító deszka ne eshessen rá a —17— kotrókésekre, az —5— tetőnek, két —20— 45 oldallapján megfelelő helyen egy-egy —21— rászegecselt bádogléc van. Az —5— tető előtt a —22— gerendelyke­ret két oldalát összekötő —23— merevítő középen felfelé irányuló —24— hüvely S0 módjára van kiképezve, melyben a mun­kamélységet szabályozó —25— csúsztató talp —26— szára mozog, a hüvely és szár lyukain át különböző magasságban rög­zíthetően. Az —5— tetőn a mélységsza-55 bályozó —24— hüvelyének megfelelő he­lyen és nagyságban egy —27— nyílás van, hogy a —24, 26— mélységszabátyozó, ne akadályozza az —5— tető kinyitását. A nyílás tolórendszerrel zárható, mint a ve­tőgepeknél a tartályból a magkiömlés sza- 60 bályozój á. ' Az —5— tető behornyolt, merevített alsó szegélyével, illetve csak az oldallapok 1—28— aljával ráfekszik a —22 -- keretre. A —22— keret oldalán hátul van elhe- 65 lyezve a két —29— ekeszarv (a rajtok levő —30— gyeplőtartó horgokkal), me­lyek segítségével a kotródob a földből ki­emelhető és a fogattal való fordulás ideje alatt 'a: levegőben tartható. Mivel ennek 70 huzamosabb ideig a levegőben tartása fá­rasztó volna, ezért a kotróval nem úgy dolgozunk, mint az ekével, hogy egy-egy barázda után a szántott tábla két végén bizonyos távolságot »üresen«, munka nél- 75 kül járunk, hanem folytonosan munkát vé­gezve, porhanyítva körbe-körbe járunk a megművelendő táblán, így aztán a kotró­testet csak arra a rövid időre kell kiemelni, míg a fogattal kb. 90 fok alatt elfordu- 80 lünk. Ezáltal természetesen időt nyerünk. A —22— gerendelykeret oldalrészén előbbre és hátrább van egy-egy erős —31— fülkarika rögzítve, melybe a —32— útonjáró —33— ágai illeszthetők be, ha a géppel a 85 munkából hazamegyünk. A —32— úton­járó —34— kereke függőleges —35— tengely körül is forog és szeles koszorúja szintén háromszög keresztmetszetű, mint a —11— talyigakerék —12., 13.— koszorúja. 90 A fogatos talajporhanyíló előnyei az eké­vel szemben a következők. 1. Ugyanolyan vontató erő mellett szé­lesebb felület megmunkálhatása, tehát gyorsabb munka. 95 2. A munka gyorsaságát, illetve a to­vábbi munka haladását nagyban fokozza, hogy a kotró — talajporhanyító — egy menete után a talaj vetésre kész: .rögtörés boronálás, vagy még egy szántás felesleges. 10 ° 3. A talaj mélyebb megmunkálása folytán a kultúrnövény a mélyebben lévő talajréteg tápanyagaihoz is hozzájut, mert a lazított talajba gyökereit könnyen leeresztheti,: te­hát nagyobb a terméshozam. 10S 4. A talajporhanyító nemi hoz fel »vad« ' földet, mint pl. az eke, ha az addig se­kélyebben művelt talajban kissé mélyebb­re eresztik. 5. Azáltal, hogy a növényzet gyökerét 110 a mélyebb rétegbe is leeresztheti, amely ritkábban és nehezebben szárad ki, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom