132147. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses rendszer sztátorral és horgonnyal, melynél e részek egyike, egészben vagy részben mágnesacélból van

I $1117. 3 ugyamabban a választott munkapontban tovább dolgozhatlak. -Kívánatos, 'hogy a mellékzárlatot akként méretezzük, hpgy a melliékzárlal'ban1 (mág-5 neses telítés ne lép jen, fel. Ezt, a követelést már azzal a fcörülménnyeil teljesítjük, hogy a • mellékzárlat jelenléte a fordulatszámkapocsfeszültség karakterisztikát laposabbá teszi, ami a rövidziáfliati áram!

bizo-10 nyos korlátozását .eredményezi, .aminek köveltfcieztében az áH|a>ndóimágnes: ; „rövidzárlat"-ájnak,' a mágneses szóródásnak és a mellékzáirJát. nemi-telítettségének feltételtei között konipromisszuin'Ot köthetünk. 15 A találmányt még részletesebben a rajzon látható fogamatositási példájának vá'zlata kapcsán magyarázzuk meg. „Az 1. ábra ismeirt szerkezetű dinamó vázdai'.a. A 2 ós 8 sarkokkal ellátott, állandó-20 mágnesacélból készült" 1 forgórész a lamellákból épített 4 állórészben helyezkedik el, melyre az 5 és S csévéKer tekercseljük. Az Íj. áhra szerinti 1 forgórészhez alkalmazott .mágnesacél BH-görbéjét a 2. ábra 11 gör-25 béja adja meg és az előre választott munkapontot, mely előnyösen az acél (BH)maA-a (kb. 2,000.000), 12 jelöli. A ]e mágnesező hatás következtében, mely a forgórész forgásakor a 7—10 légrések 30 egyike mellett való elhaladás révén felién, a munkapont pl. a 13 pontba tolódik. Miután'a forgórész valamely légrést elhagyott, a imiáignjsis erővonalainak útja a körön való további forgás során ismét jobban 35 záxilik, úgy hogy a mágnes munkapontja nem j'ut ismét a BH-görhei. 12 pontjába, hanem, miivel a megfordítható permeabilitá-; görbéjén mozog, a 0—12 egyenes 14 pontjába íkerííil. A dinamó rendes üzeme köz-40 ben, azaz szakadatlanul forgó forgórésznél. a mágnes munkapontja tethát periódusosan yalamennyi 13—14 pom!on végigmegy. Ekkor ugyanis' lemágneseződés lép fel, űgy hegy e pontok imiindegyike számára a BII-45 szorzót a (BH)imiäx-nial kisebb és az ac<*l hatásfoka nem maximális, kitűnt, azonban. hogy a találmány szerírj'i rendszabály alkalmazása itt kevéssé célszerű, mivel itt az a vele Bjérhetö előny, hogy a mágnes mun-10 "kap ont ja lényegileg állanöió és kedvjeiző', a mágneses ímeillékzáirlattal kapcsolatos, a mágnes részleges rövidzáiiiatía, köy étkezi! ébeoi fellépő .veszteséget nem egyenlíti ki. - _ Annak, az egyik legmodernebb acélféle-55 ségnek alkalmazásánál,, .melynek BH-görbéje pl, a 15 görbe szerinti lefolyású, melynél tehát alnagy meredekséghez nagy koer.citiverő is járul, a nyereség és yeszteség között mieglepeitéisszeirüen. olyan: nagy arányszámot állapítottunk meg, bogy a 50 mágnes „mágneses teljesítmény'1-« pl. 2^3 szór nagyobbá válik, amit a következőkben még részletesebben magyarázunk mleg. Ilyen acél példájaként olyan vasötvözetet említhetünk, mely a szennyezéseken felül,, $5 13,5% Ni-t. 8% Al-ot, 2,40/0' Co-ot és 3% Cu-ot tartalmaz és melyet az edzéshez szükséges lehűtés közben mágneses mező hatásának vetettünk alá. Az így kezelt ötvözet öntvényében a mágnesezés után abban az 70 irányban, melyben, a mágnese® mezőt az edzés közben alkalmaztuk, a (BH)max ,kb-4,6'JO.OOO értékű. Ni-Al-Co-alapú, más öszszctételo'kkcl ilyen módon szintén igen nagy. 2,r>0U.0ü0-nél nagyobb (Blljmax- 73 éirékekel kaphatunk. Ilven eredményeiket általában 12—20% Xi-t/(5—11% Al-ot é> Ki—:)()% Co-ot tartalmazó ötvözetekkel érhetünk el. Nyilvánvaló azonban, hogy a találmány nem szorítkozik ezeknek az go acélféle.^égeknek alkalmazá.-ára. hanem alkalmazható bármely meredek BH-görbéjű, gyakorlatilag használható acélféleséggel kapcsolatosan, még pedig annál elonyösebben. minél nagyobb a (BH)max értéke és minél meivliiekebb a. BH-görbe. 85 A 2. ábrán feltüntetett görbéjü. modern niáguesacélnak (Blijmax-a a lí>. pontban kis. 4.800.000 értékű. Ha ezt a pontot a gép tervezésénél munkapontként választ- '. juk, a munkapont üzem közben az ordiná- 90 íat'iigely minién annyival nagyobb mértékben tolódik el, hogy az ilyen acél alkalnnmWival kapcsolatos előny esetleg teljesen eltűnik. Kísérletek alapján megállapítottuk, hogy az is előfordulhat, hogy a 95 munkapont a rendes üzrmi közben perioduxo.»au a. 17—18 vonal, azaz olyan vonal luenlén mozog, melynek minden egves pontjában a hozzátartozó B és H értékek szorzata kisebb, mint a 11 vonal szerinti JQO Bll-görbéjü. í>nm,:igában sokkal rogsznbb ÍU'61 (BH)max-a. A 3. ábrán a találmány szerinti gépnek dinamó'í alkotó foganat okítása látható. Az 1. ábrával megegyező alkatrészeket azonos i05 hivatkozási számok jelölik. A 3. ábrán látható, hogy mind az 1. ábra szerinti maximális .8 és TO réseket, melyek meredek BH-göibéjíJ .acél alkalmazásánál a lemág-