132108. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elnyelető és regeneráló eljárások foganatosítására

Megjelent 1943. évi november hó 3-án. MAGTAB KIBAXYI SZABADALMI BIRÓ8ÁS SZABADALMI LEIRAS 132108. szám. IV/i. (Xl/b.) osztály. — M—1248». alapszám. Berendezés elnyelető és regeneráló eljárások foganatosítására. Metallgesellschaft Aktiengesellschaft, Frankfurt ajM. A bejelentés napja: 1929. évi február hó II. — Németországi elsőbbsége: 1928. évi február hó 13. Román szabadalom száma: 16.423. 10 15 A találmány elnyeletőlartány, vagyis oly berendezés, mely az elnyelető és regene­rálási eljárások foganatosítására való. A találmány szerint az elnyelelö szűrőréte­get, — mely leivel pl. szén (sziiikagél) stb. — két vagy több, egymás felelt fekvő ré­tegre osztjuk, melyek között gáztereket ha­gyunk meg. Célszerű a ígázlerekel egy vagy több be­vezető és lefolyató vezetékké! ellátni me­lyek, adott esetben kezelőszereknek a gáz­terekbe való bevezetésére valók. Ezenkívül a gázterekben hőkicserélő berendezésekel is elrendezhetünk. A találmány előnyei a következők: fia az ehryelelési szakaszban a kezelen­dő, például benzintől mentesítendő gázt az elnyeletőn átvezetjük, magasabb elnye­lető réteg esetén nagyobb átlagos feltöltést 20 érünk el. A találmány szerinti ehryelctők-Iben a gázt sorban az egymás felett fekvő elnyelető rétegeken vezetjük át, melyek egymás mögé iktatva nagy összmagasságot ered meny eznek. 25 Az elnyelt anyag, példáid benzin, ki­hajtásakor az alkalmazott vízgőzt az el­nyelető egymás mögé iktatott rétegein, például felülről lefelé vezetjük át. Az el­nyelető anyagnak ezt követő szárítása és 30 hűtése közben az elnyelető anyagon az időegységben lehetőleg csekély ellenállás mellett lehetőleg nagy levegő- vagy gáz­mennyiséget kell átvezetnünk. A találmány szerinti élnyeletőknél a hű-35 töközeget, például levegőt vagy benzin­mentes gázt, a két egymás mögött fekvő réteg közé vezetjük és a hűtőközeg mind a felső, mind pedig az alsó szűrőrétegen is átáramolhat. A hűtőközeg tehát az el­nyelető kétszeres keresztnve!szeién áramol­hat ál, ami azzal a további előnnyel jár, hogy az át öblítendő rélegmagasság, tehát az áramlási ellenállás is a felére csökken. A találmány szerinti elnyeletőnél továb­bá a szénrétegek közötii gáztérben hőki­cserélő berendezést rendezhetünk el. Ez­uel ászén feltöltésekor keletkező reakciós 40 4:5 hőt elvezetjük és a szén ehryeletőképessé gél előnyösen befolyásolhatjuk, másrész pedig a hőkicserélő a szén kigőzölésekor 50 lecsapódott vizet újból felhevíti,, amivel az elnyelt anyag jobb és gyorsabb kihajlá­sát biztosítjuk. . 1 A találmányt a rajz I. és II. ábrái kap­csán bővebben magyarázzuk. 1. I. ábra. Elnyeletéskor a például gazo­lintartalmú gáz a tartányba A-nál áramlik be, majd az egymás mögött elrendezeti B és B, elnyelető rétegeken halad át és a gazolin mentes gáz a lartányt C-nél hagyja el. Az elnyelt gazolin kihajlásához a fel­töltési iránnyal ellentétes irányban a D gőzvezetéken át gőzt vezetünk be, mely az oldószernek az ehi37elető anyagból való felszabadítása után azzal együtt a tarlány- 65 ból E-nél távozik. A szén szárítása vagy hűtése végett használt levegőt vagy gőz­elegyet a szénrétegek közé F-nél vezetjük be és a B szénrétegen átáramló gázt a G, kibocsátóvezetéken . a Bi szénrétegen 70 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom