132106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adszorbeált anyagok kihajtására nagyfelületű testekből, öblítőgáz alkalmazásával

i íÍ2téé. Légköri nyomáson kigőzölve: Mintegy 2.1 k^'cm* A kigőzölés időtartama cca 80 perc túlnyomáson kigízölve: összes gőzelhasználódás 433 kg cca 70 perc Kigőzölt oldószer 88.4 kg 419 kg i A .szénmaradék feltöltése 1.9o/o 113 kg nagyobb, mint B-nél összes gőzelhasználás 1 kg termékre számítva 4.9 kg 3.7 kg lítögőzre van szükség. Ha szenet oly mér­tékben kívánjuk kiöblíteni, hogy 2»/o ma­radékfeltöltést tartalmazzon, vagyis 0.18 kg oldószert nyerjünk ki, akkor 0;8 kg gőzre 5 van szükségi IL példa: Az eddig szokásosnál magasabb nyomá­sú gőzzel öblítünkj amennyiben pl;, a pár­latnak azelnyelető felé vezető kilépő nyí­ló lását és a kondenzátor mögötti légtelení­tést fojtjuk, úgyhogy az elnyeletöben öb­lítés közben nagyobb nyomás létesül. Ugy talátuk, hogy ha pl. az elnyeletöben ilyen módon elért gőznyomás 3 atm. túl-15 nyomás, 0.16 kg oldószer kihajtásához csu-A. 20 25 Amikor másodszor az A elnyeletőt túl­nyomás alatt gőzöltük ki, (mintegy 10— 15 kg-al több oldószert kaptunk, mint amennyi a feltöltés alapján várható volt, ami a fenti kísérletnél az A elnyeletőnél 30 mutatkozó nagyobb maradékfeltöltés iga­zolja. IV. példa: További kísérletet végeztünk, amelynél benzolt, mintegy 0.3 atm. abszolút vákuum 35 alatt gőzöltünk ki. A kapott oldószer meny­nyisége cm3 /perc-ben kifejezve a követ­kező volt: Az első 15 percben 60—85 cm3 /perc a 16 és 22 percben mintegy 63 cmVperc 40 a 23—33 percben átlagban 48 cm3 /perc a 34—40 percben 18 cm3 /perc Ebben a pillanatban a vákuumot meg­szüntettük és az öblítést légköri nyomáson folytattuk. A kapott oldószer mennyisége 45 a 40—45 percben átlagban 90 cm3 /percre növekedett és ezután az 55—60 percben átlagban 25 cm3 /perc-re csökkent. Ez a példa azt mutatja, hogy vákuum alatt való dolgozásnál a kihajtás nem volt 50 elegendő; A maradékfeltöltés annak elle­nére, hogy a kinyert oldószer mennyisége a 34—40 percben hasonlókép igen csekély volt, még mindig nagynak mutatkozott. A maradékfeltöltést legnagyobbrészt azonnal pán 0.4 kg gőzre van szükség. 0.18 kg ol- 55 dószer kihajtásához mintegy 0.5 kg gőz­re van szükség. A megtakarítás ebben az esetben, vagy­is 4°/o maradékfeltöltésig való kiöblítés­kor 33V3°/o, 2°/o maradékfeltöltésig való M- 60 öblítéskor pedig 37.5 °/ö. HL példa: Az A és B elnyeletőket lehetőleg ugyan­azon félté telek mellett oly Szerves oldó­szerrel töltöttük fel, amelynek forrpontja 65 mintegy 160—170 Cc . Ezután az A elnyeletőt légköri nyomáson és a B elnyeletőt a ta­lálmány szerint gőzöltük ki. Az alábbi eredményeket értük el: B. 70 75 a légköri nyomáson való öblítés megindítá­sakor kihajtottuk. A nagyobb nyomáson iö eltérő viselkedés magyarázata abban kere­sendő, hogy nagyobb nyomáson a vízgőz kondenzálási hőmérséklete következtében a szén hőmérséklete is magasabb értéket ér el és e hőmérsékletnövekedés az oldó- 8f szernek az elnyelető anyagból való felsza­badítását nagyobb mértékben befolyásolja, mint az öblítőanyagnak a nyomásemelke­dés következtében beálló térfogatcsókké­nése. •'...' 90 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gázok, gőzök, gáz- és gőzelegyek vagy hasonlók, különösen magasabb forrpontú gázok, vagy gőzök, pl. solven­lanafla kihajlására nagyfelületű testek- 95 bő!, mint pl. aktív szénből, szilikagélből \agy hasonlókból, öbütőgőz alkalmazá­sával, amelyre jellemző, hogy az öblítő­szakasz alatt az elnyeletöben magasabb nyomáson dolgozunk, mint amilyen a loo vezetékek ellenállása és a kondenzátor légtelenítő vezetékének ellennyomása következtében keletkezik, pl. akként, hogy a desztillálási kibocsátó vezetékeké­ben, illetve az elnyelető mögötti legte- i05 lenítő vezetékek készülékeiben külön áramlási ellenállást, pl. redukáló-széle*

Next

/
Oldalképek
Tartalom