132084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meszezett pőrék mészmentesítésére

Megjelent 1943» évi november hó 3-án. MAGIAK KIRÁLYI oKSHÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS Í32084. Xl/a. (IV/h/1.) osztály. — F-103S2. alapszám. Eljárás mcszezelt pőréikniiéiszmentesítésére!, Böhme Fettchemie G. m. b. H., Chemnitz. A bejelentés napja: 1940. december 25.» — Németországi lelstsbbséjge: 1939- december 9. ""• Mészmentesitő szerekként a bőriparban eddig szervetlen és szervié» savakat és e savak néhány sóját alkalmazták.. A mészmenteisitési eljárásnál fontos, boigy a kielet-5 kezett mészvejgyütetek a pőréből könnyen eltávolíthatók legyenek, mert egyébként u bőrben nem kívánt és hátrányos tulaü'-1 doníságökat idéznek elő. Ekként pl. a kénsavat itiészmenteaitőszerként már alig 10 alkalmazzák, mert a keletkező oldbaiatran kalciumiszuliát, mely reszten a bőrben marad vissza, utóbbit törékennyé teszi. Sósavval ugyan a könnyen oldódó kalciumklorid keletkezik, azonban e sáv alkí .Imaza-15 súnál egyé:) nem kivánt jelenségek mutatkoznak. Nem lehet ugyanis a pőre egész keresztmetszetén egyenletes mészmentcsitést elérni, mivel a pőre íeltJLtén mut.dkoző adszorpciós és, duzzadási jelenségek a sa.-20 nak a belső rélegekbe való behatolását n\eggátolják, úgyhogy az ott lerakódott mész nem távolítható el. Ezenkívül a ber kükején keletkező kaljciumk'torid pieptizálóan hat» aminek következtében bőranyagveszleségek 25 keletkeznek^ Ugyanilyen duzzadási jelenségek kis molekuilasulyu alifás savak, mint hangyasáv, ecetsav és propionsav alkalmazásakor is niutatkioznak. A szabad vajsavval járuí©-30 kos felületi duzzadás nélküli kifogástalan mészímentesités »érhető el, azioaban e sav kellemetlen és nehezen távozó illata igen zavaró hatású. A tejsavval váló Ugyariösak ismeretes mészmentesitésnek az eddig említett eljárásokkal szemben jelentős elő- 35 nyei vannak, mert a keletkezett kalcium" laktat könnyen oldódik és a pőréből jol el távolitható. Tejsav alkalmazásakor azonban különösen hideg fürdőkben a bőr tulduzzasztása következhet be. 40 Néhány ammoniurnsó, mint az ammoniumkiorid, ammoniumszulfát és ammoniumlaktát ismert mészmentesitő hatása azon alapul, hogy vizes oldatban hidrolízis követ* kéziében savanyu kémhatásuk van. A só- 41 kat pácanyagokhoz adalékanyagként használták'. Az összes emiitett niés.ztaentessitő, eljáw rások közös hátránya abban van, hogy a pőre a mészmenlesitő fürdőt 5—6 pH ér- 50 tőkkel hagyja el, vagypedig, ha a pH-érték magasabb, ez csupán a belső rétegeknél áll fenn. A mészmentesitést követő enzimes pácolás azonban legelőnyösebben 8,5 körüli pH körzetben megy végbe. A pácolás 55 eme legelőnyösebb pHnórtékét az ismert mészmentesitő eljárások alkalinazásja esetében csupán a mészmentesítő szerek beadagolt mennyiségének gondos ellenőrzésével lehet beállítani. A mészmentesitő fürdők 60 erősen savas kémhatása továbbá azzal a hátránnyal jár, hogy la mésztartalmúi * Ez a naip a 2810/1942. M. E. sz. rendelet 4. §-a értelmébgn a volt jugoszláv hatóságnál annak idején tett szabadalmi bejelentés napja.