132062. lajstromszámú szabadalom • Kisütőedény, különösen kis elektroncső és eljárás annak előállítására
2 15211t. záródanab különböző módosításainak met-? szetei. I A 12. ábra a 11, ábrához tartozó: alulnézet eltávolított üvegréteggel. 5 A 13. ábra az 1. és 2. ábra szerinti, záródarab más kiviteli alakjának metszete. A 14—25. ábrákon az 1. és 2. ábra szerinti zárótest további kiviteli alakjai láthatók egyszer,smint annak feltüntetésével, 10 hogy a záródarabot mikép erősítsük a kisütőedény oldalfalához. Az egymásnak megfelelő részeket ugyanazok a számok jelölik. Az 1. és 2. ábra a találmány szerinti ki:4 15 sütőcsö legegyszerűbb alakját tünteti fel, melynek —2— teste kerámiai anyagú tárcsa, melynek —11— furataiba az üvegömledékbe hatol és jól tapadva az utat egészen vagy részben kitölti- A —4— üvegömledék 20 a —2— testet az —1— edény burokkal köti össze.. A —11— furatok egyenletesen vannak elosztva. A csőalakú —1— edényfal ugyanazon az oldalon van, mint a —4— üvegömledék. 25 A 3. ábra szerint a —2— test —6— hüvelyeket tartalmaz, melyek csekélyebb dielektromosvesztességű kerámiai anyagból valók és melyekbe a —3— áramvezetők vannak bevezetve. A —2— test a"—4— üvegi-30 ömledékkel van lefödve, mely egyidejűleg vákuumálló lezárásra és a —3— vezetékek beolvasztására való. A 4. ábra szerint a —11— furatok kúposak, úgyhogy az üvegömledék különösen 35 könnyen hatolhat azokba. Az 5. és 6. ábra szerint lyuggatott kerámiai —2— testnek —12L — vájatai vannak, mélyeken a —2— tesben —13— fémömledékkel rögzített —3— vezetékek vannak 40 átvezetve. A —3— vezetékek és a —12— vájatfal közötti teret a kerámiai anyagból való —6— hüvely tölti ki, mely a —13— fémömledéket födi le és maga a —4— űvegömledékkel van bevonvia. 45 A 7. ábra szerint a —13— fémömledék a kerámiai anyag mélyítésében foglal helyet, hogy a —3— vezeték magában a* testben rögzíttessék. A 8. ábra szerinti elrendezés a 7. ábrán 50 feltüntetett elrendezéssel azonos, csakhogy a —6— hüvelyen kivül más anyagból való és pedig előnyösen veszteségszegény kerámiai anyagú —6'— test is van a — 2^— testbe helyezve. A —3— vezetéket a —6'— 55 hüvelyben —13— fémömledék rögzíti. A —6— hüvely itt is a —13—fémömledéket födi le és egyszersmint a—3—vezetéket ifs körülvevő —4— űvegömledékkel van bevonva. A 9. ábra szerint a kerámiai anyagból e>o való —6'— hüvelyt, melyben a —3— veA zeték van rögzítve, a —13— fémömledék, 'a —12— vájat falával olvasztja össze. E célból a —6— hüvely alsó —30— széle ki van esztergályozva. 6 * Nem szükséges, hogy a —11— furatok a —2— testen áthatoljanak, hanem1 elegendő, ha csak bizonyos mélységig érnek. A fúratok számát és keresztmetszetét a —2— test használati céljához és e rendelkezésre 70 álló, vagy előírt üvegmennyiséghez képest kell megválasztani. A megpuhult üvegnek a —11— furatokba való befolyásával az üveg megmerevedése után szilárd, mindenekelőtt feltűnően feszültségszegény ősz- 75 szeköttetés létesül, különösen, ha nagyszámú furat egyenletesen van elosztva. A 10. és 11. 12. ábrán alkalmasan kialakított üregek vannak feltüntetve. A 10. ábra szerint a —2— testnek nemcsak átmenő 80 —11— furatai, hanem át nem menő —11'— furatai is vannak, melyekbe az üvegömledék hatol. A. 11., 12. ábra szerint a —2— testnek központos —14— gyűrűs hornyai és sugárirányú —15— hornyai vannak, 85 mely hasonló módon, mint a —11'— furatok, az üveg és a kerámiai test közötti öszszeköttetést létesítik. A 13. ábra szerint a —2— testnek kerámiai anyagból való kúpos —6— hüvelye 90 van, melybe a —3— áramvezeték van erősítve. Az áramvezeték felső szélesedő végeit a —13— fémömledék köti a —6— hüvellyel össze. A hüvely maga a —4— üvegömledékben fekszik. E kiviteli alaknak előnye, 95 hogy az áramvezeték készen helyezhet ej a —2— testbe és az összeolvasztás után már nem mozdulhat el a puha üvegömledékben. A leírt példák szerint a "kerámiai test 100 egyik oldalán üvegtöbblet van. Ily kombinációs testnek különös tu'ajdonsága, hogy a kisütőedény élektródrendszere kis tért foglal el. Nehezen puhítható és megengedi, hogy az elektródrendszer a kerámiai anya- 105 gon felépíthető, anélkül, hogy a'felhevítésnél vagy az egybeolvasztásnak az elektródrendszer állékonyságának veszélyeztetésétől kellene tartani. A kerámiai anyag dielektromos és kapacitiv szempontból előnyös no anyag lehet és ekkor különösen nagy frekvenciáknál az e'ek'ródrendszer vesztességszegény rögzítését biztosítja.
