132028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrszerű mesterséges anyagok előállítására

2 132028. gyelemtnel lenni, hogy a kondenzálást az »A«- állapotban, vagyis abban az időpont­ban, amikor a kondenzációs termék még oldható és olvasztható, megszakítsuk. For-5 maldehid helyett a kondenzáláshoz acetal­dehidet és más alkalmas aldehideket is használhatunk, illetőleg egész általánosság­ban minden olyan reakcióképes szerves vegyületei, mely fenolokkal és ezek szárma-10 íékaival poükondenzáclós termékeket ad. Minthogy ezek a fenol-formaldehid-kon­denzációs termékek részint gyantaszerűen ridegek, részint szívósan folyósak és ezen­felül az »A«~állapotban nem állandóak, a 15 kondenzálódást és a polimerizálást állan­dó végtermékek eléréséig végig kell vinni. Az eddig használatos, részben »bakeÜzálás« néven ismert eljárások olyan termékeklet szolgáltatnak, melyek állandók ugyan, de 20 üvegszerűen ridegek, úgyhogy erősebb haj­lítási igénybevételre eltörnek. Ajánlották már a kondenzációs termékekhez olyan hozágokat keverni, melyek a rugalmasságot javítani lennének hívalva, így pl- glicerint, 25 szénhidrátokat, olajokat, észtereket és más­efféléket, melyek az ülés elleni szilárdságot növelik ugyan, de a kapott termékekét so­hasem hozzák szívósan rugalmas,állapotba. Azt találtuk már most, hogy az oldható 30 és olvasztható. »A«-állapotú kezdeti kon" denzációs termékek, ha azokat megfelelő képlékenyítőszerek jelenléiében keményít­jük, a kívánt szívósan rugalmas tömegeket szolgáltatják. Képlékcnyítő szerekként pl. 35 magába véve ismert, aldehidekből és vinil­származékokból készült polikondenzációs termékek alkalmasak, melyeket oellulóza­éiszterek é,s műgyanták lágyítőszereikénij különben is használnak. Bőrszerű mester-40 séges anyagok előállításához alkalmas kö­tőanyagok előállítására a fentemlített fenob formaldehid kezdeti kondenzációstermékek valamelyikét egy vagy több alkalmas kep­lékenyitőszer jelenlétében 30—60 percig 45 100—200 C°-ra melegítjük, amikor is a kí­vánt célnak megfelelő polimcrizálumkeve­rékeket kapjuk. A további feldolgozás úgy történik, hogy a kötőanyagot a töltőanyaggal gyúró- vagy. 50 hengerlőgépeken fokozott hőmérsékleten összekeverjük és végül a masszákat a kí­vánt rétegvastagságra kihengereljük. Töltő anyagul gyakorlatilag minden por- vagy rostalakú anyag használható. A töltőanyag 55 megválasztására kizárólag a végtermék al­kalmazási célja irányadó. Töltőanyagul elő­nyösen rostanyagokat használunk, pl. bőr­port, növényi, állati és mesterséges rostot kat és szőröket, továbbá azbeszt-, üveg­vagy salakgyapotot, A masszához tág ha- 60 tárok között poralakú pigmenteket, festé­keket és más töltőanyagokat is adhatunk. Tömöttebb rétegek előállítása esetében célszerű a leírt mesterséges anyagnak több vékony rétegét egy vagy több szövetréteg 65 közbeiktatása mellett összehengerléssel vagy sajtolással egyesíteni. Az egyesítendő rétegek azonos vagy eltérő minőségűek lehetnek és azokjat aszerint választjuk, hogy milyen rugalmasságú, nyúlékonyságú, 70 kopási ellenállású, átszúrás elleni bizton­ságú, lég-, víz- és gőzátbocsátó képességű terméket akarunk előállítani. Szövetbetét*­ként bármilyen elegendő erőművi szi>­lárdságú textilanyag, de ezenfelül papír, 75 továbbá üveg- vagy fémszövedékek, vala­mint általában minden, erőművi szempont­ból alkalmas sík munkaanyag használható. A szöveteket felhasználásuk előtt magfele­lően telíthetjük, festhetjük vagy más céb 80 szerű módon kikészíthetjük. Ha több rétegnek összeragaszlással való egyesítéséről van szó, akkor erre a célra előnyösen a fent ismertetett kondenzációs termékek valamelyikének megfelelő oldó- 85 szerekben vagy oldószerkeverékekben ké­szült oldatait használjuk. Ha ezeket a kon­denzációs termékeket ragasztóanyagokként alkalmazzuk, akkor az utólagos polimerizá­lásnál arra kell figyelemmel lenni, hogy 90 a polimerizálás ne terjedjen az oldhatat­lan végső állapot eléréséig. A ragasztóf­anyaggal bevont rétegeket az oldószer el~ j^árolgása után hő és nyomás egyidejű alkalmazásával egyesítjük, miközben a ra- 95 gasztóanyagul használt közbenső rétegek a végső polimerizált állapotba mennek át. Végül a mesterséges anyag felületének hengerléssel, kalanderezéssel, mély- vagy magassajlolással, goí'frálássál, nyomtatás- 10 ° sal, erezessél« festéssel, lakkozásisal sib', a kívánt tetszetős külsőt adhatjuk. A kötő­anyaghoz illatosító anyagokat is keverhe­tünk, így pl. nyírfakátrányolajat. Szabadalmi igénypontok: 105 1. Eljárás bőrszerű mesterséges anyagok előállítására, azzal jellemezve, hogy fe­nol-aldehid-kondenzációs termékekel »A«-állapotban képlékenyítő szerekkel hevítünk és az így kapott .szívós-rugal- 110 mas anyagokat termoplasztikus állapot­ban bárminemíí töltőanyaggal keverés

Next

/
Oldalképek
Tartalom