132006. lajstromszámú szabadalom • Brauncsöves villamos berendezés

Megjelent 1943« évi szíeptembier hó 15-én» MAÖTA.K KIRÍLYI SZABABAUII BIRÖSifi SZABADALMI LEIRAS 132006. szám, VII/d/j. osztály. — L—8Ö04„ alapszám. Braun-csöves villamos berendezés. Löwe Radio Aktiengesellschaft, azelőtt Radioaktiengesellschaft D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja: 1939. évi november hó 30. Németországi elsőbbsége: 1938. évi november hő 30. Pótszabadalom a 125245. sz. törzsszabadalomhoz. A 125215. számú lörzsszíabadalomban is­mertetett eszköz az olyan Braun-féle cső­ben, amelyben a .sugárnyalábot legalább, az egyik koordinátatengely irán3r ában mág-5 neses térrel téríti, el, megakadályozza, a ne glatív töltésű ionoknak :a képernyőre ható romboló munkáját. Evégből a sugárnyalábot külön elektro­sztatikus segédrendszer téríti el, amelynek 10 az elektronpályákra gyakorolt hatását mág­neses mező közömbösíti. A tapasztalati azonban azt mutatja, hogy ezek a segédeszközök1 a képmezőben elő­álló ábrákat elr,a<jzol)ják. Ez iá h|átrányo,s 15 jelenség valószínűleg annak tulajdonítanidö, hogy a sugárnyaláb íama elhajlás következ­tében, amelyet a segédrendszer elektron szta'.ikiis mezejének hatására szenvedett,, a a főellérítő rendszerbe nem a csőtengely 2o irányából érkezik, hanem ahhoz képesti eltolódik. Ennek következtében a sugár­nyaláb az eltérítő tér olyan részén is ke­resztülhatol, amely nem homogén, ami azu­tán azt eredményezi, hogy az a vonal, ame-25 lyet váltakozó eltérőfészültség hatásárai leír, egyenes helyett görbe lesz. A találmány szerint a két segédteret elő­állító szerveket, amelyek közül az egyik az ionnyalábot téríti el az ernyő szélére, 30 másik pedig; az elektronnyalábot vezeti visz­sza az ernyőközépre, úg'y kell elhelyezni, hogy mindkét eltérítő tér ugyanabban a pontban hasson a nyalábra. Kitűnt, hogy az előbb említett hátrányt ilyenmódon ki le-35 hét küszöbölni. Azáltal, hogy a mezőket úgy íntenzítár suk, mint hatókörükre nézve terjesen egyenlővé tesszük, el lehet érni, hogy az elektronnyaláb gyakorlatilag egyenes vona­lon fog az eltérítőtereken áthaladni. 40 Hogy a segédeszközök elrendezése foly­tán a cső ne váljék túl hosszúvá, azokat közvetlenül az ábrázolólencse mögé épít­jük. Ezért kívánatos a mágnesmezőnek ter­jedelmét tengelyirányban annyirja Jíorl'áf- 45 tozni, hogy az ábrázoló lencse hatáskörén belül repülő elektronokra ne lehessen be­folyással. A mágneses mező hatását a su­gárnyalábra úgy lehet térbelileg korlátoz?­nl, hogy a csőben olyan közelfekvő mag- 50 neses sarukat helyezünk el, hogy a sur gárnyaláb éppen csak áthaladhasson. E segéd-mágneses mező előállítására azt az: egyenáramot is fel lehet használni, amelynek a segéd-elektrosztatikus mezőfe- 55 szültségkülönbiségét is létre kell hoznia. Mivel azonban állandó mágneses térről van szó, ez a tér permanens mágnessel is elő­állítható. A találmányt a mellékelt rajz részletei- 60 ben is ismerteti. Az 1. ábrán egy katódsugárcső, neveze­tesen Braun-féle' cső képmezejét mutatja, a találmány szerint kiküszöbölhető zr.var feltüntetésével. 65 A 2. ábra egy, a találmány értelmében szerkesztett Braun-csőnek egy foganatosig tási példáját vázlatos keresztmetszetben mutatja. A 2. ábrán feltüntetett csőnek 1 katódá- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom