131938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek felületének rozsda elleni védelmére
2 131938. feldúsulását meggátoljuk, azonban, például 40 pont töménységű fürdőnél literenként legalább 1,5 g. CIO3 kívánatos. A fürdő cinktöménysége aránylag tág 5 határok között ingadozhat és literenként 1—10 g, előnyösen 2—5 g, lehet. A találmány szerinti fürdőkkel foszfátrétegeket 60—97 C° fürdőhőmérsékleten 1— 10 percnyi kezelési idő alatt állíthatunk 10 elő. Ha oxidálószerként klorátot alkalmazunk és a fürdő kiegészítésekor a klorátot a rétegképződésben részt nem vevő kationokhoz kötve, például nátriumklorádként ada-15 góljuk, akkor a bevitt «átrium a klorátinból a ferróvas és a hidrogén oxidálásakor ekvivalens mennyiségben keletkező kloridionhoz kötve az oldatban marad és az oldat pH-értékét nem változtatja meg. A ré-20 tegképződóshez szükséges cink és P^O mennyiségét a klorát mennyiségétől függetlenül adagolhatjuk az oldatba. Ha az oldatban a cink és a P-O egyensúlyban van, mind a P2O5 mennyiséget, mind pedig a 25 cink meniységét állandó értéken tarthathatjuk. A klorát mennyiségét szükség szerint, főleg az alkalmazott anyagtól és annak felületi tulajdonságaitól függően változtat-30 hatjuk, 'azonban legkisebb mennyiségként literenként legalább 1,5 g. CIO3 szükséges ahhoz, hogy egyenletes, finom, kristályos sötét rétegeket kapjunk. A fürdő töménysége előnyösen 40 pont-35 nak. felel meg, azonban azt 20 pontra csökkenthetjük, illetőleg 40 pont fölé is növelhetjük. Ha a pontszámot csökkentjük, vékony rétegeket állíthatunk elő, mint amilyenek például lakkal való utókezeléshez 40 kívánatosak. Az alábbiakban megadott példából a találmány további részletei tűnnek ki. 1 liter fürdő készítéséhez literenként 165 g. cinket és 610 g PsOs-t tartalmazó, tö-45 meny, savanyú cinkfoszfátoldat 30 cm3 -nyi mennyiségét, valamint literenként 96 g. nátriumot és 349 g, ClO.t-t tartalmazó nátriumklorátoldat 6 cm'-iiyi mennyiségét 1 literre felhígítjuk. A fürdőt használata 50 előtt V* óráig 97 C°-ra hevítjük. A fürdő pontviszonya 9,7:41 = 1:4,2. Az egyes kezelendő tétel, például 400 cm2 bádog bevitele előtt az oldatot cinkfoszfátoldat adagolásával azonos összpont számra kiegé-55 szítjuk és nátriumklorát oldat alakjában szükség szerint az oxidálószer szükséges mennyiségét is beadagoljuk. A cink és a P-O; mennyisége 250 kezelés után is, vagyis 1 liter fürdőtérfogatra számítva 10 cm2 vasfelület kezelése után is gyakorlatilag állati- 60 dó. A klorát kiegészítésénél fontos, hogy a klorát szükségtelen feldúsulását elkerüljük, mivel ezzel a fürdőt megmérgezhetjük, úgyhogy hatása csökken vagy használhatatlanná válik. A klorátot csekély 65 azonos vagy változtatott mennyiségű klorátadalékkal egészíthetjük ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémek íoszfatálására kloráttartalmú cinkfoszfátoldatokkal, melyre jel- 70 lemző, hogy az oldatokban a ZniPsOs C103 súlyarányt 1: (3,5—4,5): (0,1—121. előnyösen 1: (3,8—4): (0,3—3,2) értéken tartjuk!. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana 75 tosítási módja, melyre jellemző, hogy legalább a kiegészítésként adagolt klorátot a rétegképzödésben részt nem vevő kationhoz kötve, előnyösen alkaliklorát oldat alakjában adagoljuk. 80 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a klorát mennyiségét az oldatban literenként 12 g. alatt tartjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike sze- 85 rinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a fürdők készítéséhez literenként 160—170 g Zn-t és 600—620 g. PaOs-t tartalmazó oldatot 20—70 pontra hígítjuk, majd az oldathoz, előnyö- 90 sen literenikiént 1,5—3 grammnyi menynyiségben, klorátot adagolunk és az oldatot a pontszám fenntartása mellett a fenti összetételű foszfátoldattal, valamint oly mennyiségű alkaliklorátoldattal egé- 95 szítjuk ki, hogy a fürdő vas tartalma előnyösen a literenként 0,1 g mennyiséget nem haladja meg. 5. Az 1\—4. 'igjénypontok bármeilyike Szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre JQO jellemző, hogy a fürdő cinktöménységét literenként 1—10 g, előnyösen 2-5 £. értéklen tartjuk. G. Az 1—5'. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja,^ mely- ic5 re jellemző, hogy a klorát mennyiségét a fürdőben oly értéken tartjuk, hogy az literenként legalább 1,5 g CIOa-t tartalmaz.