131929. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső kitérítő lemezekkel
2 131929 jak kitérítetten állapotában egymást az 1-világító ernyő síkjában metszi, úgy a sugarak kitérített állapotában a metszéspont már a világító ernyő előtt feksziki, amint $ azt az la. ábrában feltüntettük. Az la. ábra az 1. ábrának megtelelő felülnézet. Ha csak a két szélső határsugárral meghatározott síkban fekvő sugarakat tekintjük, úgy ilyen esetben a világító ernyőn pont 1° helyett vonal keletkezik. Ezt a jelenséget az ismert szélesre méretezett kitéríti) lemezeknél kiküszöbölik amelyeknél az oldalirányú erők oly kicsinyek, hogy a fent leírt hatás gyakorlatilag nem jön számba. 15 Hasonló hatás, de lényegesen nagyobb mértékben je'cntkezik a felső ^oásaz alsó Sn ha tár sugaraknál és pedig a szokásos széles kitérítő lemezeik alkalmazásakor is. Ezt az esetet a 2. ábrában tüntettük fel. A 20 sugárnyaláb átmérőjét ebben az esetben is torzítottuk. A felső So és áz alsó Su ha- társugarak kitérítésekor különböző ekvipotenciális felületekben haladnak és így azoknak különböző sebessége ik vannak. 26 A 2. ábrában a Po kitérítő lemeznek a eső anódjával szemben pozitív potenciálja : van és ezért a felső ;S 0 ha tár sugár elektronjainak nagyobb a sebessége, mint al alsó határsugárnak, úgyhogy a felső ha-3® társugár kisebb mértékben tér ki. Ennek az a következménye, hogy ha a felső és az alsó határsugár kitérítetten állapotukban egymást épen a világító ernyőben metszi, tehát az ernyőn pontot ad, a kél ,- sugár kitérített állapotában az ernyő előtt metszi egymást, azonban a térnek más helyén, mint ahol a baloldali és ;a jobboldali határsugarak metszik egymást. Az So és az jSu határurgarak metszéspontja köze-4Q lebb fekszik a kitérítő lemezekhez, mint a baloldali és a jobboldali határsugarak metszéspontja, úgyhogy az ernyőn ez esetben is vonalat kapunk, mely a baloldali és a jobboldali határsugarakkal az ernyőn 45 létesített vonalra merőleges. Ha azonban a balokiali és a jobboldali határsugarak metszéspontja és a felső és az alsó határsugarak metszéspontja a kitérítetten sugár kivételével, nem ugyanazon a helyen fe-50i küsznek, akkor a világító ernyőn pont helyett ellipiszisafakú görbét kapunk. A fent említett metszéspontok a kitérítési ' szög függvényében a 2, ábrában szaggatott vonalakkal, feltüntetett 1 és> 2 görbén» mo-55 zognak, még pedig a felső és az alsó határsugarak metszéspontja az 1 görbén a baloldali és a jobboldali h&társugarak metszéspontja a 2 görbéin mozog. Az így keletkezett hiba az asztigmatizmus amely a találmány szerint mére- 60 tezett és elrendezett kitérítő lemezekkel megszüntethető, illetőleg nagy mértékben csökkenthető. A kitérítő lemezeknek a találmány szerinti kialakítása következtében az ekvipo- 65 tenciális felületek a kitérítő lemezek keskenyebbik végén nagyobb mértékben görbülnek, mint az eddig szokásos normális kitérítő lemezeknél. A 3. ábra a találmány Szerinti csőben, létesülő ekvipoten- 70 ciális felületeknek a sugárirányra (harántirányú metszete. A felületek kisebb görbületi sugara következtében a K erő vízszintes összetevője, amely a határsugarakra hat, nagyobb, mint az ismert, végükön el 75 nem keskenyített kitérítő lemezekkel ellátott csövekben. Ennek következtében e határsugarak metszéspontja az ernyőtől meszs»ebb és a kitérítő lemezekhez közelebb fekszik. A metszéspont elhelyezkedését a 80 3. ábrának megfelelő felülnézetét szemléltető 3a. ábrában tüntettük fel. Viszont a felső és az alsó határsugarak metszéspontja az ennyő felé tolódik el, tehát a kitérítő lemezektől távolabb fekszik, mint 85 az előbb tárgyalt esetben. E pont fekvése a 4. ábrában látható. A kiterítő lemezek keskrnyebbik végén az ekvipotenciális felületek a lemezek közelében összetorlódnak, úgyhogy ott nagyobb a mezőgradiens, 90 mely a felső, nagyobb sebességi határsugarakat nagyobb mértékben téríti tó, úgyhogy a felső és az alsó határsugarak metszéspontba a, vjilagító ernyőhöz' közelebb fekszik, mint az ismert szélesre méretezett 95 kiterítő lemezeknél. Mivel a találmány szerinti megoldásnál mindkét metszéspont egymás felé mozog, a kitérítő lemezek keskenyebbik végének megfelelő méretezésével elérhető, hogy mindkét metszéspont,100 tehát a baloldali és a jobboldali határsugarak metszéspontja, valamint a felső és az alsó határsugarak metszéspontja közös pontba esséki, vagyis a 2. ábrán feltüntetett kél külön 1 és 2 görbe a 4. ábrában fel-105 tüntetett egyetlen görbévé egyesüljön. A térben összeeső két pont a világító ernyőn egvetkn pontszerű képet ad, mely asztigmatizmus tói mentes. A találmány szerinti megoldás tehát azt a meglepő eredményt110 adja, hogy az asztigmatizmus megszűnik, vagy gyakorlatilag figyelmen kívül hagy-
