131896. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisülési készülék, különösen ultranagy frekvenciájú rezgések keltésére
131896. 9 körhézaggal, vagy. réssel. A.--13— és --11— elektródák, pl. közöstengelyíí vonal végződései lehetnek, ha a kisülési csövei közöslengelyű vezetékrendszerben kívánjuk 5 alkalmazni. Bár all. ábra az eleklródákail egyszerű síknézelben ábrázolja, a 15. ábrából kitűnik, hogy az eleklródarendszer két szembenálló elempárból ,áll és ezek egyike a- —C—, másika a —C— átviteli! ío vonal vége. Az: ábrázolt csőszerkezetet a kívánt nem egyenletes, mágneses mezőt létesítő eszközök teszik teljessé. E mezőt a példakéjpeni kiviteli alaknál a —Ifi— kengyelből 15 és a —17—, —18— gerjesztő tekercsekből álló elektromágnes idézi elő. Kívánatra kellő mezőerősségű állandó mágnes is használható, .' v A fentiek szerint szerkeszteti cső tnííkö-20 dése a következő: Az —5— fülőszálból távozó elektronok a —7—, —7'— pozitív elektróda vonzása alatt annak —7— és —T— hengeres részei közölü, résbe jutnak. Az elektronok pályáj'a 25 a —11— ernyők miatt ferde és a --7--) 7'- elektróda okozta mezővel rájuk kényszcrílelt sebesség olyan, hogy az elektronokat a —7— és —7'— hengerek közötti áthaladásuk után a kül-30 ső mágnesme^ő a - -13, 11— elektródák felé tereli és az elektródák irányában' növekedő mágneses mező folyományaként az elektronok a --13— elektródát külsőleg határoló körre érintő irányban julnak. E 35 - -13 - elektróda és a vele közös tengelyű 11-- elektróda az elektromágnes —17-és 18— tekercseivel gerjesztett mező pólussa,ruikéiil gyakorlatilag egyenletes mágneses mezőt létesítenek a —15— légrésbeh, 40 ahol az elektrónok keringenek. Evégből az elektródákat mágneses fémből, pl. vasból készítjük, melyet nagyfrekvenciájú áramok számára jól vezető réteggel vonunk be. A --13— és -14-- elektródákon 45 kívüii térben a mágneses mező a —7- -•> —7'- elektródák irányában rohamosan csökken, ami az előző fej leget esek alapján a kívánt felcsavarodó cleklronpályu, szükséges, feltétele. ' 50 ßar az elektronok, melyekel a -lőrés minden egyes átrepülése alkalmával késleltetni kell, e résbe nem pontosan a rezgés félperiódusainak megfelelő időpontokban érnek, a fázisviszony nagyjából ki-55 elégítő és a jelenségben résztvevő elekitronok átlagos, késleltetése elegendő a —C—, — C— átviteli vonalak útján a —13— és —14— elektródákhoz kapcsolt rezgőkör veszteségeinek kiegyenlítésére. E módszer továbbá'Fokozott emissziós áramú fíílőszálak használatai teszi lehetővé? 60 ami az eddiginél jóval nagyobb számú elektron szerepeltetése révén megnövelt ultranagyfrekvenciájú energiái eredményez. A találmány már említett további kiviteli lalakjánál a csak mágneses mezőt, vágyj 65 sugárirányú villamos mezővel összetett mM-riieses mezőt hasznosító löbbszőrö^ 'eléW-tronkésleltelésű rendszer kiégós'zitliető' 'további mágneses mezővel áz ^lektrbixók kedivezőbb irányzása végett. É további Hiägj; 7° neses mező vagy segedmező a fűifeájál: környezetére korlátozott és a jnaágiiejés főmezőhöz képest ellentétes irányú^ lehe^. A mágneses segédméző előállítására pL külön állandó vagy elektromágnes, esetleg 75 ívélt, vagy'kprbcn hajlított fűtőszál használható, melynek az, elektronemiltálő. réteg alatti magján a mágnesezéshez szükséges intenzitású ós helyes értelmű fűtő egyenáram halad át. 80 Tegyük fel, hogy a körszál vezetőmagjjában folyó egyenáram H2 erősségű mezőt létesít és hogy a mező a 12. ábra szerinti nem egyenletes mágneses mezőhöz „ csallakozik. Ez esetben egyik lehetséges mezőeloszlás a 16.. ábra felsőrésze szerinti? melynél a körszál egy pontjáról kibocsátott elektronok pályája r2 sugarú körr,ő,l iádul, ahol az erdő mező H2 erősségű és go ábrázolásunk szerint negatív. Az elektrór daszerkezel felé haladva az eredő mező lineárisan növekszik, míg az elektródák 1*! sugarú határkörén a Hí állandó értéjket el nem éri. Közben természetesen valamely 95 ró sugárnál zérus értéken kell áthaladnia. Az elektronok megfelelő pályája, mint az ábra alsó része mutatja, isugárirányban indul és kis elhajlás után inflexiós 'pontja van olt, ahol a mező megszűnik, vagyis jn- 10Q nen ellenkező oldalra kanyarodva érkezik az i*! sugarú körre érlnlőirányban. Az ilyen elektronpálya keletkezésének feltételei kiszámíthatók. Az eredmény alapján ia p,uszlán sugárirányú sebességgel, vagyis zérus 1Q5 szögsebességgel emittált elektronokba érvényes feltételekből az alábbi táblázat állítható össze, melyben a 16. ábrabeli suigarak v0 /r 1 viszonyát a-val, az r 2 /r 0 viszonyai ß-val jelöljük: lt a ß H2 1.33 1.5 -2Hi 2 1.5 —1.2 HÍ 3 1.5 —0.75 HÍ 4 i.5 -0.66 HÍ
