131896. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisülési készülék, különösen ultranagy frekvenciájú rezgések keltésére
% s#*. éléktronlassítő hatását magyarázzák és ^szemléltetik. A 14. á,bra a találmány szerinti kisülési készülék további kiviteli alakjának váz-5 latos rajza. A .ÍS. ábra az előző ábrában szemléltetett készülék %hSlriézete, részben metszete. A 16. iábra a találmányt magyarázó diagramm. A 10 17., 18., 19. ábra a találmány szerint», ^téktpötikisülési készülék további alakjának nézete, illetve metszete. A 20. és 21. ábra a találmány szerinti elektronkisülési készülék további kivileli alak-15 járnak nézete, illetve melszcte. Az 1. ábra szerinti készüléknél a légtelenített ME— burkoló edénybe szerelt, szokásos szerkezetű —G — elektronforrás elektronnyalábot létesít, mely az egyműs-20 után kövelkczö hengeres — L0 , L,, L 2 slb. — elektródokon halad át. Az eleklroclok hossza fokozatosan csökken és tengelyük ,az elektronnyaláb tengelyével egybeesik. Az elektródok váltakozva az —O— rcz-25 gőkör egyik vagy másik sarkával állanak összeköilelésbcn. K rezgőkört olyan vezeték .alkothatja, amelynek hossza pl. a hullámhossz egynegyed része, vagy egynegyed hullámhossz egészszámú többszöröse. A 30 hengeres clcklródaszerkezel végén lárosaalakú — C— felfogóelektróda van. A (1 eleklronforrás és az ezzel együllmííködö —K— katód láplálására az — S - és- Sr áramforrásokai rendeztük el. A - (i 35 eleklronforrás, az 0— rezgőkör középponlja és a (! - 'elektróda egymass.il összeköttetésben áll és azokat ugyanazon az egyenárama feszültségen tartjuk. Az —M— tekercs bosszirányú mágneses mc-40 zől létesít, amelyei az elektronnyaláb sűrítésére használunk. Tegyük fel. hogy a rezgőkörnek bizoíivós V eo-i ci! I Feszültsége van ós vizsgáljuk meg :'z I,„— elektródából az 1,,— 45 elektróda belsejébe haladó elektront abban az időpontban, amikor a nagyfrekvenciájú feszültség értéke a legnagyobb és a z első L„ elektróda pozitív [V volttal) a második - Lt elektródhoz képest. 50 Amennyiben az elektron sebességél pályájának bármelyik pontján általiban az t 'ponton fennálló villamos mező feszültségévei fejezzük ki, az elektron'késleltetése a vollokt.an kifejezeti U feszültségnek fe-5S lel meg. Ili az L, - elektród hosszát úgy 'váínszljnk. hogy az ilymódon késleltetett elektron azon egy félperiódus alatt halad ál, akkor az elektron ugyanazzal az U elektron voU értékkel késik, amikor az —Lj— eleklrodlól az — L2 — elektródhoz vándorol, mivel a félperiédhs eltelte után az — J-,— elektróda U voltütl pözilív az --Lo-— eleklródához képest. Ez a jelenség mindegyik kövelkczö elektródnál ismétlődik. Az e'eklronnyaláb végül bizonyos számú isméi hűlő azonos késleltetés ulán a — C— gyűjlőlemczre jut. Megállapítható, bogy az elektródok hosszának a kövelkczö egyenlet szerint kell csökkentenie: .U _° " Uo~ I.0 elektródának hosz- elektróda hossza (n az száma) és U0 az elektródák közepes feszültsége. Az L jelet megfelelő indexjellel úgy az elektródának, mint az elektróda hosszának megjelölésére használjuk.. lineáris sebessége v = Ahol L0 az sza, Ln « z --I'ir eleklróda hc.lvzet Az elektrónok az állandók értékeit le-H; U0 , vagy ha kiiiíctbe vesszük v = 0.6 >< 10 s ][ U0 volt cm/sec. Kívánatos, hogy az elektron az —Lt — elek íródon az f frekvencia félperiódiisa haladjon ál, mikoris dalt L0 = 0.6 X 10« az n-iedik elektródánál pedig 0.6 X 1081/"! 2 í U: 2 f L'o-nlT Amint tehát megállapítható, a cső szerkezeié szempontjából a rezgőkör végszorílói közöli fellépő U feszültséget, vagy inkább az U0 tápfeszültség és az U feszültség egymádioz való viszonyát már előzetesen kell választani. F.z a viszonyszání határozza meg azt a lörvényserzűségeb mely szerint az egymásután következő elektródok hosszának csökkenie kell IIa valamennyi elektron az L 0 és I M elektródák közötti rést abban a pill inaiban lépné ál, midőn a késleltető feszi'iltsij^ legnagyobb értékét eléri, végül is az elektronok késleltclése az V értők mszere.se lenne, a kisülési cső teljesítménye pedig 'a kimeneti feszültség és n tápfeszültség közötti viszony) piilésc azonban megy végbe. nU Uo-60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 Az elektronok átrea valóságban folvlonosan
