131829. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás téglaégető kemence
Megjelent 1943. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 131829. szám XVII c. osztály. - G- 9419. alapszám. Kétaknás téglaégető kemence. Geresícs József traktorvezető gépész, Tornyíszentmíklós. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 19. A? eddig ismert téglaégető kemencék egyaknás rendszerűek, azaz az égetendő nyerstégla összerakásakor a kemence alján a láng részére égőaknát hagynak. Ebbe 5 helyezik be a gázégőket, melyek lángja a iéglát kiégeti. E rendszernek az a hátránya, hogy a gáz tökéletlenül ég el és ezért alig kapunk 45—50 százalék I. osztályú égetett téglát. Hátránya továbbá e rendit) szernek, hogy a gázvezeték benne van a lángtérbcn, miért is a gázvezeték maga is elég és rendszerint minden léglaégelés után kicserélendő. A találmány szerinti téglaégető kemence 15 a fentiektől abban különbözik, hogy a szo,-kásos égőatona alatt egy második -- két végén nyitott — levegővezető aknája van. Ennek az alján van lefektetve a felső, részén gázkibocsátó nyílásokkal bíró gázve-20 zeték. A gázvezetékre a találmány szerint továbbá helyenként, a gázkibocsátó nyílások fölé: levegőbebocsátóriyílásokkal bíró keveröházak s ezekre őket összekötő a gázlevegő keveréket elosztó cső van helyezve. 25 Ennek az elosztócsőnek felső részén a gázlevegőkeverékel kibocsátó nyílásai vannak, célszerűen hosszanti rések alakjában. Az elosztócsőre a cső elégésének megakadályozására, hosszanti rései fölé nyílásokkal 30 bíró samottéglák' vannak helyezve, melyek nyílásai a gázlevegőkeveréket az elosztócsőből az égő aknába bocsátják. E samotttéglák egyúttal elzárják az égőaknát a levegőaknától, úgyhogy az utóbbiból a levegő 50 közvetlenül az égőaknába nem is juthat, 35 hanem csak a keverőházakon keresztül. A mellékelt rajz a találmány szerinti téglaégető kemence két kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a téglaégető kemence kereszt- 40 metszete, a 2. ábra a levegőaknában lévő elosztóvezetéknek felülnézete, a ráhelyezett samolttéglákkal. a 3. ábra a 2. ábrán látható elrendezés 0!dal nézete, illetve részbeni hosszmetszete, a 4. ábra a 3. ábra részletének nagyobb léptékű ábrázolása és az 5. ábra a 4. ábra szerinti kivitel egy tökéletesebb kiviteli változatát tünteti fel. Az 1. ábrában 1 a szokásos égőaknát jelöli, s a 2 gázbevezetőcső a találmány szeszerint nem ebbe az égőaknába, hanem egy alatta elrendezett, két végén nyitott 3 levegőbevezető aknába van fektetve. A levegőakna aljára fektetett 2 gázcsőnek egy- , mástól bizonyos távolságbán 4 gázkibocsálónyílásai vannak, melyeken át a gáz az 55 5 nyilak irányában k 2 gázcsőre helyezett 6 keverőházakba áramolhat. E keveröházak egymáslóli távolsága tehát megfelel a gázcső 4 nyílásai egymástóli távolságának. A gázcsőnek! egy-egy keveröház alatt egy 50 vagy több nyílása lehet, az ábrázolt kivitelben pl. két ily 4 nyílása van és a keverőházak'nak is ennek megfelelően két-két, célszerűen kúpos 7 terelőnyílásuk van. A keveröházak alsó része ezenkívül 8 levegő- 65
