131757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa impregnálására

Megjelent 1943. évi július hő 1-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖ3AŐ SZABADALMI LEIRAS 131757. szám. VHI/e, osztály. — K—15319. alapszám. Eljárás fa impregnálására. Salgó-Tarjání Kőszénbánya Részvény-Társulat cég Budapesten. A bejelentés napja: 1940. november 28. Fa konzerválására tudvalevőleg legtöbbnyíre a kőszénkátrányolajat használják, amelyet a kőszénnyerskátránv lepárlása során az ú. n. nehézolajból és antracén-5 olajból ismételt lepárlással, illetve vegyi úton történő kezeléssel kapnak. Ez a kőszéhkátrányolaj a fa konzerválása szempontjából jól bevált, azonban víztaszító hatása számos gyakorlati esetben nem kilo elégítő. A víztaszító hatás szempontjából kedvezőbbek a kőszénkátrány ama párlási maradiékai. amelyeket 250 Celsius fokon vagy (ennél magasabb hőmérsékleteken történt lepárlás után kaptak, mely pár] ás j !5 maradékokat fatielítési célokra már szintén;' jjavasoltak. Ezíe'kniek' a párlási maradékoknak azonban az a hátrányuk, hogy funh gicid, illetve gombjaölő hatásuk a kőszéníkátrányolajénál jelentékenyen kisebb, to-20 vábbá, hogy meglehetősen sűrűn folyósak behatolóképességük a fába az impregnáláshoz szükséges mérvig csakis úgy fokozható, ha őket megfelelően magas hőmérsékletre hevítjük. Magas hőmérsékletek 25 alkalmazása azonban a fa struktúrájára ártalmas és annafk i <ellenállóképességét csökkenti. A találmány célja az előbbiekben jelzett hátrányok legalábbis messzemenő 30 csökkentése. Ezt a találmány szerint úgy érhetjük el, hogy impregnálószerként, — fungicid hatású szerves anyagok járulékos mennyiségének ós/vagy semleges olaj, pl. kőolaj, hozzáadásával vagy enélkül, — tet-35 szőleges származású kátránynak, kiváltképen előnyösen kőszénkátránynak legalább 1^0 C° és legfeljebb 245 C° hőmérsékleten végzett lepárlás után adódó maradékát alkalmazzuk. A találmány szerint tehát kőszénkátrány esetében a kiőszénkátránynak 40 a könnyűolaj vagy esetleg a könnyűolaj és a középolaj kihajtása után adódó párlási maradékát alkalmazzuk, vagyis a maradékban a csak kb. 250 C° feíett távozó nehézolajokat és a még nehezebb frakciókat 45 mindenkor gyakorlatilag teljes mértékben meghagyjuk. Fungicid hatású szerves anyagok, amelyeket esetleg beadhatunk és pl. kb. 5%-ig terjedő mennyiségben alkalmazunk, nagy számban ismeretesek, ilyenek pl. a különböző klórfenolok, stb. A találmány szerint alkalmazott impregnálószer a víztaszító hatás szempontjából kedvezőbb a szokásos ikőszénkátrányolajnál, mert a víztaszítást főleg az egészen nehéz frakciók, kőszénkátrány esetéhen a bitumentartalom, eredményezi, ezek a frakciók ípedig a (találmány szerinti impregnálószerben maradéktalanul meghagyattak. A találmány szerinti maradékok 6o alkaJmlazása magát azl impregnálást is megkönnyíti, mert ezek a maradékok kevésbbé viszkózusaik, mint az impregnálőszerekként korábban javasolt, magasabb hőmérsékleten történt lepárlás után vissza- b5 maradt reziduumok. A találmány esetében tehát az impregnálószert a kellő hígfolyósság elérése céljából alacsonyabb hőmérsékletre kell hevítenünk, mint az említett korábbi javasat szerinti reziduumokat. 70 50 55