131706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csőalakú testek készítésére az anyag nyujtásával és hidegen történő szétfeszítésével bádogból, lemezekből, rudakból, csődarabokból vagy hasonlókból

Megjelent 1943, évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131706. szám. XII/c. osztály. — S—18709. alapszám. Eljárás és hcrciule/r« ÍMÍ.UÍUÚ lestek készítésére az anyag nyújtásával és hidegten történő s/íífoszílésé^ i'l i úi!o«l/:l, lemezekből, rudakból, csődarabokból vagíy hasonlóikból. r a (Giovanni gyáros, Genova (Olaszország). A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hő 9. Olaszországi elsőbbsége: 1940. évi szeptember hó 19. A csőalakú festek készítésére való ismert eljárások lényegében véve a kovácsolás, hengerlés, húzás és ehhez hasonló feldolgozó műveletekből állnak. Ezeknek az cl-5 járásoknak lényeges hátrányaik vannak, ú. m. az anyag lassú idomítása, költséges berendezés és az anyag erősen növekvő ridegsége, ami miatt azt izzítani kell; mindezekhez járni a marás szükségessége, 10 s hasonlók. A jelen találmány szerinti eljárás és berendezés csőalakú, fenék nélküli vagy fenékkel ellátolt. csészealakú, vagy ebhez hasonló lesleknek bádogból, lemezből, rúdak-15 bői. csődarabokból slb. való gyártására szolgál, az anyag nyújtásával a hidegen történő szétfeszítés céljából, melynél a fent említett hátrányok kiküszöbölődnek. A találmány szerinti eljárást oly hidegen 20 foganatosított sajtolás jellemzi, amelyet tengelyirányban egy csészére vagy edényre, vagy pedig csődarabra alakverő és ehhez tartozó alakmás segítségével fejtünk ki olykép, hogy az alakverő és az alakmás az 25 említett alkatrészek hengeres falát alkotó anyagra hatnak (a csésze vagy a csőd rab anyagára aszerint, amint a gyártandó tárgy fenékkel készítendő, vagy anélkül) és eközben ezeknek a főleg hengercsen kialakí-30 tolt felületeknek az anyaga egyidejűleg kívül az alakmáshoz, belül pedig az alakverőhöz vagy orsóhoz szorul. Emellett az orsó felső részének külső átmérője kb. egyenlő az alakmás felső része belső átmérőjé-35 véle, míg az alakmás alsó részének átmé40 45 50 rőjc és az orsó alsó részének külső átmérője közötti különbség a készítendő üreges test vastagságával egyenlő. Az ilyen eljárásnál az anyagnak oly hidegen történő nyújtását érjük el, amely a cső vagy edény lényegileg hengeres falát eredményezi. Ilymódon oly üreges testet állíthatunk elő, amelynek külső átmérője az alakulás alsó része kisebbik belső átmérőjével^ belső átmérője pedig az orsó-alsórész külső átmérőjével egyenlő. A. találmány szerinti berendezés lehetővé teszi a fentemlíteit eljárás megvalósítását. A berendezést oly hengeres és kétlépcsőfokú orsó jellemzi, melynek ütközője, vagy is az orsó kél hengeres részének átmérőbeli különbsége folytán létesült gyűrííi'clülete fejti ki a megmunkálandó anyagra a nyomást. A berendezést még az is jellemzi, hogy 55 oly alakmás tartozik hozzá, amelyben kétlépcsőfokú hengeres furat van kiesztergályozva olykép, hogy a két különböző átmérőjű hengeres részt forgásfelület kapcsolja össze egymással, amely az orsóval egytengelyű és amelyet oly alkotóvonal létesít, amely lényegileg, sőt előnyögen egy egyenes vonalszakaszból áll, mely az orsó tengelyéhez 42—60° alatt hajlik és az alakmás mindkét hengeres részének alkotóivá í-1 mm sugarú legömbölyítések révén kapcsolódik. Ha oly esőszerű testet akarunk előállítani, amelynek fala csonkakúp alakú vagy pedig profilozott alkotőjú forgásfelület, ak-60 l 65 70